Emilija Orestijević, a Cesid munkatársa, aki egyben a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság tagja is, az RTS-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a bizottsággal szembeni elvárásokat a következő választásokig reális szintre kell csökkenteni, mert tíz hónap alatt nem lesz képes elvégezni egy rendszerszintű felülvizsgálatot. Nincs esély arra, hogy a választásokig minden eljárást kivizsgáljanak, de prioritásokat fel tudnak állítani – tette hozzá.

A választói névjegyzék felülvizsgálata – amely Szerbiában az egyik kulcsfontosságú választási kérdésnek számít – végül egy külön bizottság megalakításával intézményesült, az egységes választói névjegyzékről szóló törvény módosításai alapján. A bizottság feladata, hogy feltárja az egységes választói névjegyzék valós állapotát, azonosítsa az esetleges szabálytalanságokat, és javaslatokat tegyen a rendszer javítására, melyet a közvélemény egy része és az ellenzék évek óta kifogásol.

A bizottság ötéves mandátummal rendelkezik, de már most felmerül a kérdés: mit lehet elvégezni a következő választásokig, és lesznek-e a megállapításoknak valódi hatásai.

Emilija Orestijević, a Cesid munkatársa elmondta, hogy a bizottság szakmai testület, amelyben az ellenzék, a hatalom és a civil szféra képviselői is helyet kaptak.

A bizottságnak több mint harminc hatásköre lesz. A közvélemény elvárásai a törvény alapján akár túl magasak is lehetnek. A bizottságnak joga van valamennyi dokumentum elemzésére – minden bejegyzés és törlés vizsgálatára a választói névjegyzékben –, rendszerszintű értékelést készíthet és javaslatokat tehet – mondta Orestijević.

Rámutatott, hogy az illetékes intézményeknek elvileg a bizottság javaslatai szerint kellene eljárniuk, de nem tudja, ez a gyakorlatban miként fog működni. Hangsúlyozta, hogy a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottságnak nincs lehetősége bírságok és szankciók kiszabására.

Ötéves mandátum

Megjegyezte, hogy az ötéves mandátum hosszú folyamatot jelent.

Az egységes választói névjegyzék 15 éve létezik, és ez alatt az idő alatt voltak javaslatok a módosítására, de 15 éven át lényegében nem történt változás – hangsúlyozta a bizottság tagja, hozzátéve, bízik abban: az intézmények nyitottak lesznek a benyújtott javaslatokra.

A bizottság eddig kétszer ülésezett, a kommunikáció konstruktív volt, a légkör korrekt. Az azonban, hogy a továbbiakban milyen lesz az együttműködés, még kérdéses. Óriási lehetőség áll előttük, hogy érdemi változást érjenek el – mondta Orestijević.

Kiemelte, hogy a polgárok bizalmatlanságának kezelése a választói névjegyzékkel kapcsolatban elsődleges feladatnak minősül, mert nem várható el, hogy az emberek részt vegyenek a választásokon, ha a dokumentum, vagyis a névjegyzék pontatlan.

Hozzátette: az elmúlt időszak problémái között szerepeltek a kettős névjegyzékek, valamint egyes személyek hamisan bejelentett lakcíme.

Lehetőség a törvény szerinti változtatásokra

Szavai szerint a bizottság kezdeményezhet szabálysértési eljárásokat, ugyanakkor a szankciók hiánya problémát jelent, és a bizottság ragaszkodni fog ennek rendezéséhez.

Végre létezik törvényi keret a kérdés rendezésére, korábban munkacsoportokon keresztül próbálkoztak, most lehetőség van arra, hogy a változtatásokat jogszabályi alapon hajtsák végre – hangsúlyozta Orestijević.

Az elvárásokat reális szintre kell csökkenteni

Megjegyezte, hogy a következő választásokig a bizottsággal szembeni elvárásokat reális szintre kell csökkenteni, mert tíz hónap alatt nem tud rendszerszintű felülvizsgálatot elvégezni.

Nincs esély arra, hogy a választásokig minden eljárást kivizsgáljanak, de prioritásokat tudnak meghatározni – mondta a bizottság tagja.

Arra számít, hogy a polgárok részt vesznek a folyamatban, és minden gyanút jelentenek a bizottságnak, mert enélkül nehéz minden szükséges adatot összegyűjteni.