Több mint 1600 állampolgárt vettek őrizetbe és vontak eljárás alá 2025-ben a felerősödött polgári aktivizmus időszakában – közölte a Belgrádi Emberi Jogi Központ.

A szervezet jelentése szerint a júniustól szeptemberig tartó időszakot a polgárok jogvédelmi törekvései és a végrehajtó hatalom egyre erőteljesebb fellépése közötti feszültség jellemezte. Ebben az időszakban összesen 1636 személyt állítottak elő és vontak eljárás alá.

Sanja Radivojević, a központ munkatársa elmondta: a belügyminisztérium, valamint a Kutatási, Átláthatósági és Felelősségi Központ (CRTA) adatai szerint az érintettek közül 1372 személy ellen szabálysértési, 264 ellen pedig büntetőeljárás indult.

Hozzátette, hogy 779 embert előállítottak, közülük 307-et legfeljebb 48 órára őrizetben is tartottak. A büntetőeljárások többek között garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak és hivatalos személy munkájának akadályozása miatt indultak.

Radivojević szerint a hatóságok fellépése gyakran nem indokolt, hanem inkább elrettentő jellegű. Mint fogalmazott, a rendőrség célja ilyenkor az lehet, hogy üzenetet küldjön a polgároknak arról, milyen következményekkel járhat a civil engedetlenség.

Kiemelte azt is, hogy számos esetben az alkotmányos rend veszélyeztetésének bűncselekményével is megvádolták az érintetteket, amely a korábbi gyakorlatban ritkán fordult elő, az elmúlt évben azonban gyakoribbá vált.

Dušan Pokuševski, a jelentés szerkesztője szerint

két különösen aggasztó tendencia rajzolódik ki: a jogbizonytalanság növekedése és az emberi jogi jogsértések következmények nélküli maradása.

Úgy véli, hogy az állampolgárok egyre kevésbé érzik magukat védettnek, ezért jogaik érvényesítése érdekében gyakran a nyilvános gyülekezéshez folyamodnak, amelyet az alkotmány és a nemzetközi egyezmények is garantálnak.

A jelentés szerint 2025-ben magas volt a nyomás azokkal szemben, akik véleményüket kívánták kifejezni, miközben az állam nem teljesítette maradéktalanul azt a kötelezettségét, hogy biztosítsa a gyülekezési szabadságot és megvédje a tüntetések résztvevőit.

Sonja Tošković, a központ igazgatója elmondta: a jelentés elsősorban a tüntetésekre, valamint a gyülekezés, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának érvényesülésére fókuszált.

„Ha a jelentést a társadalom tükreként értelmezzük, akkor a 2025-ös kép mélyen aggasztó: jelentős nyomás nehezedett a polgárokra, az akadémiai közösségre, a civil szervezetekre és az újságírókra is, amire a nemzetközi közösség is felhívta a figyelmet” – fogalmazott Tošković.