A szerbiai tanárok a legkevésbé elégedettek közé tartoznak, ha a fizetésükről van szó: a TALIS 2024 nemzetközi felmérés szerint mindössze 18 százalékuk elégedett a bérével, miközben az OECD-átlag 39 százalék. A Danas beszámolója szerint a munkakörülményekkel és a pálya társadalmi megbecsültségével kapcsolatban is kedvezőtlenek az adatok.

A szerbiai tanárok mindössze 18 százaléka elégedett a fizetésével, ami jóval elmarad az OECD 39 százalékos átlagától – írja a Danas a TALIS 2024 nemzetközi oktatási felmérés eredményeire hivatkozva. Az adatok alapján Szerbia azok közé az országok közé tartozik, ahol a pedagógusok a legkevésbé elégedettek a jövedelmükkel.

A TALIS, vagyis a Nemzetközi Tanítási és Tanulási Felmérés az OECD égisze alatt készül. A kutatásban a világ különböző országaiban dolgozó tanárok és iskolaigazgatók osztják meg tapasztalataikat a munkájukról, az oktatás körülményeiről és a szakma helyzetéről. A felmérést hatéves ciklusokban végzik, Szerbia pedig 2013 óta vesz részt benne.

A Danas szerint a 2024-es kutatásban több mint ötven oktatási rendszer szerepelt. Szerbiában 199 általános iskola vett részt a felmérésben, a kérdőívet ugyanennyi iskolaigazgató és 3993 tanár töltötte ki.

A kutatók szerint a fizetés fontos, de nem az egyetlen tényező, amely meghatározza, mennyire elégedettek a tanárok a munkájukkal, illetve gondolkodnak-e a pálya elhagyásán. A belső motiváció, a tanítás öröme, a munka társadalmi hasznossága, valamint a munkafeltételek, a juttatások, az előmeneteli lehetőségek és a munkarend szintén jelentős szerepet játszanak.

A TALIS eredményei szerint nemzetközi szinten a tanárok kétharmada elégedett a fizetésen kívüli munkakörülményeivel. Szerbiában ez az arány jóval alacsonyabb: a pedagógusok kevesebb mint fele, 42 százaléka mondta azt, hogy elégedett ezekkel a feltételekkel.

A felmérés arra is rámutat, hogy azok a tanárok, akik elégedettek a munkakörülményeikkel, kisebb eséllyel fontolgatják a pálya elhagyását a következő öt évben. A kutatás szerint náluk mintegy 45 százalékkal alacsonyabb annak valószínűsége, hogy elgondolkodjanak a tanári hivatás elhagyásán, mint elégedetlen kollégáiknál.

A legtöbb oktatási rendszerben a munkakörülményekkel való elégedettség nem függ jelentősen attól, hogy a tanár határozott vagy határozatlan idejű szerződéssel dolgozik-e. Szerbiában azonban eltérő a helyzet: a határozott időre alkalmazott tanárok 11,5 százalékponttal elégedettebbek a munkafeltételeikkel, mint a határozatlan idejű szerződéssel dolgozó kollégáik.

A tanári pálya társadalmi megbecsültségéről is kedvezőtlen képet ad a felmérés. Szerbiában a tanárok mindössze 16 százaléka ért egyet azzal, hogy a tanári hivatásnak magas a társadalmi presztízse, míg az OECD-átlag 22 százalék.

A Danas beszámolója szerint a szerbiai tanárok 18,5 százaléka érzi úgy, hogy az oktatáspolitika alakítói figyelembe veszik a véleményüket. Csaknem 16 százalékuk gondolja azt, hogy a társadalom értékeli a tanári hivatást, 14 százalékuk pedig úgy véli, hogy a média is megfelelően megbecsüli ezt a szakmát.

A pályaválasztási motiváció ugyanakkor továbbra is erős. A felmérés szerint a fiatalabb tanárok 75, az idősebbek 79 százaléka mondta azt Szerbiában, hogy a tanítás volt az első karrierválasztása. A tapasztaltabb pedagógusok körében ez az arány 82 százalék, míg a kevesebb tanítási tapasztalattal rendelkezőknél 72 százalék. A nők körében kilenc százalékponttal magasabb azok aránya, akik eredetileg is tanári pályára készültek.