Milan Ćulibrk, a Radar hetilap főszerkesztője szerint Ranko Mimović ajánlata a NIS-ben lévő orosz részesedés megvásárlására komoly kérdéseket vet fel a potenciális befektető hitelességével és tőkéjének eredetével kapcsolatban, beleértve azt az állítását is, hogy egy svájci bankban 15 ezer kilogramm arannyal rendelkezik. Véleménye szerint az egész olyan, mintha valaki „a derivátumok 2.0-ját próbálná előállítani, ahogyan egyetemistákból is van 2.0”.

A Reuters beszámolója szerint a KFT Senator Treasury G.T.7 Dva DOO tulajdonosa, Ranko Mimović kétmilliárd eurót ajánlott a NIS-ben lévő orosz tőkerészért, írja az N1.

Mimović a BBC szerb nyelvű szolgálatának azt mondta, hogy az orosz fél elvben elfogadta az ajánlatot, valamint hogy az OFAC részéről is pozitív véleményt kaptak. Hozzátette: cégének nem áll szándékában bezárni a pancsovai kőolajfinomítót.

Ćulibrk szerint az egész úgy hat, mintha valaki „a derivátumok 2.0-ját próbálná létrehozni, ahogyan vannak egyetemisták 2.0 is”.

„A probléma ennek a potenciális NIS-vásárlónak a hitelessége, aki először mutatkozik be szerb üzletemberként. Nataša Korlat és Luka Benčig kollégám a Radar következő számában foglalkozik ezzel, és kiderítették, hogy Mimović úr húsz évvel ezelőttig szlovén állampolgár volt, valamint egy londoni cég igazgatójaként dolgozott. Érdekes módon ezen a pozíción egy omszki származású orosz nőt váltott. Márpedig Omszkban a Gazprom Neftnek van az egyik legrégebbi olajfinomítója, a Gazprom Neft pedig a NIS többségi tulajdonosa, 56 százalékos részesedéssel” – mondta Ćulibrk.

Ćulibrk arra is felhívta a figyelmet, hogy Mimović állítása szerint egy svájci bankban 15 ezer kilogramm arannyal rendelkezik, miközben a Szerb Nemzeti Bank rekordmennyiségű, 54 tonnás aranytartalékot tart nyilván.

„Mimović úrnak gyakorlatilag önmagában majdnem a nemzeti bank aranytartalékának egyharmada van” – fogalmazott az N1 vendége, hozzátéve: kérdés, hogy Mimovićnak egyáltalán van-e joga ezekkel a tartalékokkal rendelkezni.

Ranko Mimović a Senator 2 vállalat alapító okiratában azt írta, hogy az alapítói tőke részét képezi egy „15 tonna arany ellenőrzéséről szóló igazolás”.

„A lényeg az, hogy ez az igazolás 60 éves, és az a bank már nem is létezik. Ráadásul az igazolásban hibásan szerepel annak a banknak a neve, amely még 20–30 évvel ezelőtt létezett, majd egy másik bankkal való összeolvadás után az ismert UBS bank lett belőle, amely Európa egyik legnagyobb bankja. A probléma az, hogy nem lehet egy 60 éves dokumentumra hivatkozni egy olyan bank esetében, amely már nem létezik, és még ha nem is lenne elírás a bank nevében, akkor is számos kérdés merülne fel azzal kapcsolatban, hogy Mimović úrnak egyáltalán van-e joga rendelkezni ezzel az arannyal” – magyarázta Ćulibrk.

Ćulibrk emlékeztetett arra is, hogy Mimovićot Szlovéniában egyszer már jogerősen elítélték csalásért, adóelkerülésért és pénzmosásért, két év börtönbüntetésre. Másodszor első fokon 12 év börtönre ítélték, de azt az ítéletet hatályon kívül helyezték, az eljárás pedig továbbra is folyamatban van.

A Radar főszerkesztője elmondta: kollégái kérdéseket küldtek Mimovićnak, de ő nem válaszolt rájuk.