Öt szerb nemzetiségű férfit - köztük négy volt rendőrt - vett őrizetbe a rendőrség Koszovóban háborús bűncselekmények gyanújával, több mint huszonöt évvel a koszovói háború befejezése után - közölte Ilir Morina koszovói ügyész.

Az ügyész vasárnapi tájékoztatása szerint a gyanúsítottak részt vehettek több mint negyven, különböző korú és nemű albán civil meggyilkolásában a koszovói Račak faluban 1999 januárjában. A hatóságok szerint a férfiak a szerb rendőrség akkori különleges egységeinek tagjai voltak.

A vádirat szerint a račaki művelet 1999. január 5-én kezdődött, és 15-én érte el a "csúcspontját", amikor a szerb erők körbevették és tüzérséggel lőtték a falut, majd páncélozott járművekkel behatoltak a településre, és házról házra járva keresték az albán lakosokat.

A račaki mészárlás ügyében a koszovói ügyészség korábban további huszonegy szerb férfi ellen emelt vádat gyilkosság, kínzás és egyéb bűncselekmények miatt.

A vádlottak között szerepel Obrad Stevanović volt szerb rendőrfőnök és Rade Marković egykori hírszerzési vezető, valamint két tábornok és két ezredes.

Mivel valamennyi vádlott szökésben van, a koszovói ügyészség távollétükben történő eljárást kezdeményezett.

A szerb kormány elítélte a letartóztatásokat, mert Belgrád szerint azok Pristina "politikai és intézményi erőszakának" részét képezik. A szerb fél szerint a feltételezett háborús bűnökre való hivatkozás csupán ürügy a szerbellenes politika folytatására. Szerbia álláspontja szerint nem civilek, hanem fegyveres albán milicisták estek el Račaknál a szerb erőkkel vívott összecsapásokban.

Az 1998-1999-es koszovói háborúban becslések szerint 10-12 ezer ember vesztette életét Koszovóban, többségük albán nemzetiségű volt.

A račaki mészárlást a koszovói háború egyik legsúlyosabb, civil lakosság elleni bűncselekményének tartják. Az esemény jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki, és hozzájárult ahhoz, hogy a NATO 1999-ben légicsapásokat indítson az akkori Jugoszlávia ellen. A hadműveletek végül a szerb csapatok kivonásához és az ENSZ koszovói missziójának létrehozásához vezettek, emlékeztet az MTI.

Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.