A szerb belügyminisztérium két új internetes csalásra figyelmeztette a polgárokat, amelyek SMS-ben és a Messenger alkalmazáson keresztül terjednek. Mindkét esetben az a cél, hogy a csalók személyes és pénzügyi adatokat szerezzenek meg a felhasználóktól.

Az elkövetők hamisan intézményeknek vagy ismert cégeknek adják ki magukat, és sürgős cselekvésre próbálják rávenni az embereket. A megtévesztő üzenetekben arra kérik a felhasználókat, hogy kattintsanak egy linkre, vagy adjanak meg érzékeny adatokat.

Az első csalástípus SMS-ben terjed. Ebben a küldők a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap nevében jelentkeznek, és azt állítják, hogy a címzett egészségügyi kártyája lejárt.

Az üzenetben azt írják, hogy sürgősen meg kell hosszabbítani a kártyát, vagy új kártyára kell kérelmet benyújtani. Az SMS-ben szereplő link azonban hamis internetes oldalra vezethet, ahol személyes és pénzügyi adatokat próbálnak ellopni.

A belügyi tárca szerint az ilyen csalások több jel alapján felismerhetők. Gyanús vagy külföldi telefonszámról érkeznek, nem hivatalos oldalakra vezető linkeket tartalmaznak, és erős sürgetéssel próbálnak nyomást gyakorolni a címzettre.

A polgároknak azt tanácsolják, hogy ne nyissák meg az ilyen linkeket, ne válaszoljanak az üzenetekre, és ne adják meg adataikat. Az információkat kizárólag az intézmények hivatalos csatornáin keresztül érdemes ellenőrizni.

Amennyiben valaki már megadta az adatait, ajánlott azonnal megváltoztatni a jelszavakat, kapcsolatba lépni a bankkal, és jelenteni az esetet az illetékes szerveknek. A gyanús üzeneteket a Sajber straža platformon is be lehet jelenteni.

A második csalástípus a Messenger alkalmazáson keresztül terjed. A felhasználók olyan üzeneteket kapnak, amelyek látszólag a Meta AI-tól, a Facebook támogatásától vagy más Meta-szolgáltatástól érkeznek. Ezekben az üzenetekben azt állítják, hogy a felhasználó fiókját leállítják vagy korlátozzák, ha nem végzi el sürgősen az ellenőrzést. Gyakran PDF-dokumentumot is mellékelnek, például ZAPOČNI_PROVERKU nevű fájlt, amely hamis oldalakra irányíthatja át a felhasználót.

A belügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy az ilyen dokumentumokat nem szabad megnyitni, és semmilyen adatot nem szabad megadni, beleértve a jelszavakat, belépési kódokat és bankkártyaadatokat is.

Đorđe Gojković, a Szerb Nemzeti Bank pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók védelmével foglalkozó szakértője is kiemeli, hogy a csalók leggyakrabban intézmények és ismert vállalatok nevével élnek vissza, hogy elnyerjék az áldozatok bizalmát.