Pénteken, július 10-én indul a „Ko si bre ti?” portál, amelyen a polgárok névtelenül jelenthetik be a helyi és köztársasági szintű tisztségviselőkkel kapcsolatos szabálytalanságokat. A Tanjug azt írja, a bejelentésekhez nem lesz szükség regisztrációra, a rendszer pedig a közlés szerint nem gyűjt olyan adatokat, amelyek alapján azonosítani lehetne a bejelentőt.

Aleksandar Vučić szerb elnök korábban többször is bejelentette a „Ko si bre ti?” portál elindítását. Mint mondta, a felület további ellenőrzési eszközt jelentene a hatalom minden tagja felett, mert beszélni kell a saját hibákról, és dolgozni kell azok kijavításán, ha meg akarják őrizni a polgárok bizalmát.

A 021.rs beszámolója szerint a platformot olyan helyzetekre tervezték, amelyekben kiemelten fontos a bejelentők személyazonosságának védelme. A közlés szerint a bejelentés regisztráció, személyes adatok megadása, felhasználókövetés, IP-cím rögzítése és más, az azonosítást lehetővé tevő információk gyűjtése nélkül történik majd.

A Tanjug azt írja, a titkosított rendszer magas szintű anonimitást, bizalmasságot és technikai védelmet biztosít, ezért alkalmas lehet korrupció, visszaélések és más, közérdekű szabálytalanságok bejelentésére.

A „Ko si bre ti?” platform a GlobaLeaks rendszeren alapul, amelyet Európában több intézményi és korrupcióellenes rendszerben is használnak. A 021.rs szerint ilyen megoldást alkalmaznak többek között Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Dániában és Görögországban, valamint korrupcióellenes ügynökségek, állami szervek, közszolgálatok és emberi jogi szervezetek is.

A hivatalos portál indulását időközben megelőzte egy hasonló nevű oldal megjelenése. A kosibreti.org címen elérhető honlap nem a bejelentések gyűjtésére szolgál, hanem éppenhséggel a haladó párti hatalom elmúlt több mint tíz évének ismert ügyeit és megválaszolatlan kérdéseit sorolja fel. Egyelőre nem ismert, ki áll az oldal mögött.

Így péntektől már két, egymásra feltűnően hasonlító nevű felület is létezik majd: az egyikre a polgárok tehetnek bejelentést a tisztségviselőkről, a másik viszont inkább a hatalomnak tesz fel kérdéseket. A különbség nem technikai részlet, hanem lényegi: az egyik azt ígéri, hogy a polgárok névtelenül kérdezhetnek számon, a másik már el is kezdte a számonkérést.