Csekély az esélye annak, hogy az Európai Unió júliusban megnyitja Szerbia számára a 3-as tárgyalási klasztert – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök a Pink Televíziónak adott interjújában. Hozzátette: ha ez nem történik meg, az azt bizonyítja majd, hogy az uniós csatlakozási folyamat nem az érdemeken alapul.

Az államfő szerint Szerbia minden szükséges feltételt teljesített a klaszter megnyitásához, amit – mint fogalmazott – uniós tisztségviselők is elismertek. Úgy véli, a legfőbb akadály továbbra is az, hogy Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben.

Vučić bírálta azokat a szerbiai politikai szereplőket is, akik – állítása szerint – Brüsszelben a csatlakozási tárgyalások lassítását vagy az uniós támogatások megvonását szorgalmazzák. Véleménye szerint ezzel nem a kormányt, hanem Szerbia érdekeit sértik.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Ursula von der Leyenben, az Európai Bizottság elnökében, valamint António Costában, az Európai Tanács elnökében. Hozzátette: több uniós tagállam – köztük Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Magyarország, Románia és Lengyelország – támogatja a 3-as klaszter megnyitását.

Arra a kérdésre, hogy Szerbia gyorsabban csatlakozhatna-e az Európai Unióhoz, ha bevezetné a szankciókat Oroszország és Fehéroroszország ellen, Vučić azt válaszolta, hogy szerinte nem, mert ezt követően újabb feltételek – például Koszovó kérdése – kerülnének napirendre.

Az államfő az interjúban a belpolitikai helyzetről is beszélt. Elmondta, hogy előbb parlamenti, majd elnökválasztást tartanak Szerbiában. Közölte azt is, hogy néhány nappal a parlamenti választások kiírását követően lemond köztársasági elnöki tisztségéről. Hozzátette: amennyiben politikai szövetségesei erre felkérik, miniszterelnök-jelöltként indulna a választásokon, és kampányát már nem államfőként, hanem magánszemélyként folytatná.

Vučić kitért az ENSZ Közgyűlése által elfogadott, a srebrenicai népirtásról szóló határozatra is. Álláspontja szerint annak célja Szerbia megbüntetése volt az ország önálló külpolitikája és az Oroszországgal szembeni szankciók elutasítása miatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tiszteletben tartja valamennyi háborús áldozat emlékét, és kész leróni kegyeletét a bosnyák áldozatok előtt is.