Szerbiában a mostani hőhullám idejére sem vezettek be olyan konkrét és kötelező intézkedéseket, amelyek valamennyi munkavállalót védenék a szélsőséges meleg következményeitől. A hatályos előírások mellett továbbra is elsősorban ajánlások szabályozzák, hogyan kellene a munkát megszervezni a magas hőmérséklet idején – mondta Mario Reljanović munkajogi szakértő az N1-nek.

Reljanović szerint a köztársasági rendkívüli helyzetek törzskara az ajánlásokat továbbította a helyi törzskaroknak, amelyek saját területükön mérhetik fel a helyzetet, és szükség esetén további ajánlásokat vagy intézkedéseket hozhatnak. Arra azonban nem számít, hogy kötelező érvényű döntések születnek.

A szerb kormány és a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Igazgatóság évek óta tesz közzé ajánlásokat, ezek azonban nem kötelezőek. Többségük a szabadtéri munkavégzésre vonatkozik, amikor a hőmérséklet meghaladja a 36 Celsius-fokot. A munkaügyi minisztérium iránymutatása szerint ilyenkor – különösen 11 és 16 óra között – úgy kellene megszervezni a munkát, hogy a dolgozóknak ne kelljen nehéz fizikai munkát végezniük, és ne legyenek közvetlen napsugárzásnak kitéve.

A munkáltatóktól azt várják el, hogy megfelelő védőfelszerelést, elegendő ivóvizet, gyakoribb és rövidebb pihenőket, valamint napfénytől védett pihenőhelyet biztosítsanak. A munkát úgy kellene megszervezniük, hogy időben felismerjék és megelőzzék a hőártalom, illetve a hőguta következményeit.

Reljanović rámutatott, hogy bár a törvény kötelezi a munkáltatókat a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésére, az előírások többnyire nem határozzák meg pontosan, mikor és milyen konkrét intézkedéseket kell alkalmazni.

Szerbiában eddig nem vezettek be a szélsőséges meleg idején valamennyi munkavállalóra vonatkozó általános intézkedéseket, például a nap két hűvösebb időszakára bontott munkaidőt. Külön szabályok a zárt helyiségekben dolgozók védelmére is alig vannak, holott komoly gondot jelenthetnek a légkondicionáló nélküli bódék és a rosszul szellőző gyárcsarnokok is. Ezeken a munkahelyeken korábban kiszáradás, kimerültség és ájulás is előfordult.

A nem biztonságos körülmények között dolgozók a munkaügyi felügyelőséghez, illetve a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó felügyelőkhöz fordulhatnak. Reljanović szerint azonban a felügyelők alacsony száma miatt az ellenőrzések gyakran késnek, és elveszítik értelmüket, ha csak a hőhullám elmúltával végzik el őket.

A munkajogi szakértő úgy véli, a mind gyakoribb szélsőséges hőség miatt pontosabb és kötelező érvényű szabályokra, több munkaügyi felügyelőre, hatékonyabb ellenőrzésre és szigorúbb büntetésekre lenne szükség. Szerinte ahol lehetséges, az otthoni munkavégzésnek, az osztott munkaidőnek és a munkaszervezés hőséghez igazításának sem puszta ajánlásnak, hanem kötelező intézkedésnek kellene lennie.