Szerbia a korrupció megelőzésére vonatkozó 24 ajánlásból mindössze hármat hajtott végre kielégítő módon – derül ki az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportjának értékeléséből. A Transparency Serbia szerint a szerb kormány nem vette komolyan a GRECO követelményeit, miközben az európai integrációs reformokra hivatkozik.

Szerbia a GRECO 24 ajánlása közül hármat teljesített kielégítően, tízet részben hajtott végre, tizenegyet pedig egyáltalán nem. Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia programigazgatója szerint ez azt jelenti, hogy a kormány lényegében az elvárt munka nyolcadát végezte el, írja az Insajder.

A GRECO még 2022-ben fogalmazta meg ajánlásait Szerbia számára, főként a végrehajtó hatalom csúcsán és a rendőrségen belüli korrupció megelőzésére. Az első határidő 2023 szeptemberének végén lejárt, most pedig az Európa Tanács újabb előrehaladási jelentést vár Szerbiától 2027. június 30-áig.

Nenadić szerint külön súlya van annak, hogy a GRECO-ajánlások teljesítése az Európai Bizottság jelentéseiben is a korrupcióellenes küzdelem egyik kulcsfeladata volt. Mint mondta, a szerb kormány rendszeresen arra hivatkozik, hogy teljesíti az európai integrációhoz kapcsolódó reformokat, miközben ezen a területen nemcsak hogy nem történt érdemi előrelépés, hanem egyes ügyekben még a munka sem kezdődött el.

A nem teljesített ajánlások között szerepel, hogy a korrupciómegelőzési törvény hatálya alá vonják a kabinetfőnököket és tanácsadókat, valamint hogy ellenőrizzék a miniszterjelöltek integritását. Nenadić szerint a tanácsadók ügye nem pusztán jogtechnikai kérdés: vannak minisztériumok, amelyek közzéteszik tanácsadóik nevét és feladatait, mások viszont még az alapvető adatokat sem hajlandók nyilvánosságra hozni.

A Transparency Serbia programigazgatója arra is figyelmeztetett, hogy sok olyan személy van a döntéshozók környezetében, akit tanácsadóként emlegetnek, de jogilag nem egyértelmű, milyen alapon vesz részt a döntések előkészítésében. Szerinte ezek az emberek ténylegesen befolyásolhatják az állami szervek döntéseit, miközben az esetleges összeférhetetlenségüket semmilyen szabályozás nem kezeli megfelelően.

A GRECO azt is kifogásolta, hogy a legmagasabb végrehajtó tisztségviselők számára nem fogadtak el magatartási kódexet, és az államfőre sem határoztak meg külön etikai standardokat. Nenadić szerint azonban kérdéses, mennyit érnének az újabb szabályok egy olyan helyzetben, amelyben még a meglévő törvényi előírásokat sem alkalmazzák következetesen.

Az információszabadság területén sem történt érdemi előrelépés. Nenadić szerint a kormány gyakran nem válaszol a közérdekű adatigénylésekre, vagy olyan módon válaszol, amely ténylegesen ellehetetleníti a hozzáférést. Ilyen esetekben nincs lehetőség panasszal fordulni az információs biztoshoz, csak közigazgatási pert lehet indítani, ami évekig elhúzódhat.

Külön problémaként említette a kormánytagok széles körű mentelmi jogát is. Szerinte a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag megnehezíti, hogy büntetőeljárás induljon olyan kormánydöntések miatt, amelyek esetében felmerülhet a gyanú, hogy nem közérdeket, hanem magánérdekeket szolgáltak.

Nenadić úgy véli, a 2027 júniusáig adott új határidő formális előrelépést hozhat, ha időközben elfogadják a már készülő jogszabály-módosításokat. Ugyanakkor szerinte több fontos ajánlásnál továbbra sem történt semmi, köztük a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség hatáskörének bővítésénél és a kormány Korrupcióellenes Tanácshoz való viszonyának javításánál.

A Transparency Serbia programigazgatója szerint a valódi előrelépés nemcsak a szerbiai hatóságok politikai akaratától függ, hanem attól is, hogy az Európai Bizottság mennyire ragaszkodik saját korábbi elvárásaihoz, és elfogadja-e a részleges teljesítést a korrupcióellenes reformok területén.