A Delibláti-homokpuszta helyreállítása nem kezdődhet meg azonnal, és egyes területeken évtizedekig is eltarthat – mondta Branko Stajić, a Belgrádi Egyetem Erdészeti Karának dékánja az RTS-nek. A több mint 3.500 hektárt érintő tűz után először részletesen fel kell mérni a károkat, el kell távolítani a kiégett és sérült fákat, majd meg kell várni a talaj stabilizálódását.

A szakember szerint a sérült, félig kiszáradt fák nemcsak újabb tüzek kialakulásának veszélyét növelik, hanem kedvező körülményeket teremthetnek a kártevők elszaporodásához is. Emiatt minden területen külön meg kell határozni a károk mértékét, és csak ezt követően lehet dönteni arról, hol elegendő a természetes regeneráció, és hol lesz szükség erdősítésre.

Stajić arra figyelmeztetett, hogy a túl korán megkezdett erdősítés akár káros is lehet. Meg kell várni, hogy a homok lehűljön, a talaj stabilizálódjon, és meginduljon a természetes megújulás. A talajközeli és füves növényzet viszonylag gyorsan regenerálódhat, míg a cserjés területek helyreállításához több évre lesz szükség.

A fiatal akácerdők kialakulása várhatóan öt-tíz évet, a fenyveseké tíz-húsz évet vehet igénybe. A teljes ökoszisztéma tűz előtti állapotának helyreállítása ugyanakkor akár több évtizedig is eltarthat.

A jövőbeni erdősítésnél azt is figyelembe kell venni, hogy az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között milyen fafajok képesek hosszú távon fennmaradni. Stajić szerint egyes, jelenleg alkalmazott fajok a század végére már nem biztos, hogy képesek lesznek alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez.

A dékán kiemelte: a hatalmas tűz ellenére a legfontosabb, hogy nem voltak emberáldozatok, és a környéken élők épületeit is sikerült megóvni. A tűz következményei ugyanakkor jelentősek lesznek környezetvédelmi, gazdasági és erdészeti szempontból egyaránt.