Törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai képviselőház két tagja, amelyben bírálják a szerbiai hatalmat, és szankciók, valamint vízumkorlátozások bevezetését szorgalmazzák azokkal szemben, akik szerintük aláássák a demokratikus folyamatokat és a Nyugat-Balkán stabilitását.

A Serbia Act néven beterjesztett javaslatot Joe Wilson dél-karolinai republikánus és William Keating massachusettsi demokrata képviselő jegyzi, számolt be róla a 021.rs portál.

A dokumentum szerint Szerbiában az elmúlt időszakban visszaesés történt a demokrácia és a jogállamiság területén. A beterjesztők kifogásolják a hatóságok fellépését a diák- és polgári tüntetésekkel szemben, valamint az általuk a független sajtóra gyakorolt nyomásként értékelt jelenségeket. A javaslat külön kitér az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlására, amelyben 16 ember vesztette életét, és független, átlátható vizsgálatot, valamint a felelősség megállapítását sürgeti.

A kongresszusi képviselők Szerbia Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fűződő kapcsolatainak erősödését is bírálják. A javaslat szerint Washingtonnak szankciókat és vízumkorlátozásokat kellene alkalmaznia azokkal szemben, akik destabilizálják a Nyugat-Balkánt, támogatják Oroszország károsnak minősített tevékenységét, aláássák a demokratikus intézményeket, korrupcióban vesznek részt vagy megsértik az emberi jogokat.

Feltételekhez kötnék a stratégiai párbeszéd folytatását

A javaslat értelmében az amerikai külügyminiszternek az elfogadást követő 180 napon belül jelentést kellene készítenie az illetékes kongresszusi bizottságoknak az orosz és kínai befolyás szerbiai mértékéről. A jelentésnek ki kellene térnie az újvidéki tragédia kivizsgálására, a tüntetőkkel szembeni rendőri fellépésre, a független média és a civil szervezetek támogatásának lehetőségeire, valamint arra is, hogy Szerbia külpolitikája milyen mértékben igazodik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Wilson és Keating a Szerbia és az Egyesült Államok között júliusban megkezdett stratégiai párbeszédet is feltételekhez kötné. Álláspontjuk szerint annak napirendjén szerepelnie kellene többek között a szabad és tisztességes választásoknak, az igazságügyi reformnak, a korrupció elleni küzdelemnek, a sajtó- és gyülekezési szabadságnak, valamint Szerbia Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatainak. Amennyiben ezek nem kerülnének napirendre, a javaslat korlátozná az amerikai külügyminisztérium részvételét a párbeszédben.

A dokumentum ugyanakkor lehetőséget hagy az amerikai–szerb kapcsolatok erősítésére is. A beterjesztők szerint amennyiben Szerbia előrelépést tesz a felsorolt területeken, Washingtonnak több szinten is szorosabbra kellene fűznie együttműködését Belgráddal.

A „Serbia Act” egyelőre törvényjavaslat. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, az amerikai kongresszus mindkét házának el kell fogadnia, majd Donald Trump elnöknek is alá kell írnia.