A szerb állam képviselői átvették Hágában Ratko Mladićnak, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokának holttestét, amely várhatóan csütörtök késő délután megérkezik Szerbiába – jelentette be Aleksandar Vučić szerb elnök.

A temetés körülményei egyelőre nem egyértelműek. Már Mladić múlt csütörtöki halála után közvetlenül nemzetközi tiltakozást váltott ki Nenad Vujić igazságügyi miniszter bejelentése a háborús bűnökért és népirtásért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt ember temetéséről.

Azt mondta: a volt tábornokot a legmagasabb állami és katonai tiszteletadás illeti meg, temetésének helyéről és körülményeiről pedig a család dönt.

Vučić úgy nyilatkozott akkor, hogy amennyiben a család a szerbiai temetés mellett dönt, az állam lehetővé teszi a "méltóságteljes és tisztességes" búcsúztatást.

Vučić most azt mondta: várakozásai szerint Mladić fia hamarosan tájékoztatja a nyilvánosságot arról, hogy a család hol és milyen körülmények között szeretné megtartani a szertartást. Hozzátette: az állam minden szükséges logisztikai és szállítási segítséget megad hozzá, valamint gondoskodik a közrend és a biztonság fenntartásáról. Azonban nem beszélt arról, hogy Mladićot állami vagy katonai tiszteletadás mellett temetnék el.

Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa a hét elején a Bledi Stratégiai Fórumon arra figyelmeztetett, hogy a háborús bűnösök dicsőítése ellentétes az alapvető európai értékekkel, és annak nincs helye sem az Európai Unióban, sem azokban az országokban, amelyek csatlakozni szeretnének a közösséghez.

A biztos kifejezte abbéli reményét, hogy a belgrádi kormány tisztában van azzal, "mi forog kockán". Hozzátette: Brüsszel figyelemmel kíséri a fejleményeket, és Szerbia magatartását az ország európai integrációjának értékelésekor is figyelembe veszik.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök szintén bírálta az állami temetés tervét. Úgy fogalmazott: ha Szerbia Ratko Mladićot a legmagasabb állami és katonai tiszteletadás mellett temeti el, azzal gyakorlatilag maga előtt zárja be az Európai Unió ajtaját.

Magában Szerbiában is vitát váltott ki az igazságügyi miniszter bejelentése. A Humanitárius Jogi Alap szerint az állami és katonai tiszteletadás sértheti a szerb hadseregről szóló törvényt, amely alapján az egy évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélt személyeket meg kell fosztani katonai rendfokozatuktól.

Ratko Mladićot az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban a boszniai szerb hadsereg vezérkari főnökeként elkövetett bűncselekményei miatt ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre 2017 novemberében a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék. Fellebbezés után az ítéletet 2021-ben helybenhagyták és jogerőre emelkedett. Mladićot előtte csaknem 16 évi szerbiai bujkálás után, 2011 májusában fogták el a szerb hatóságok, és kiadták a hágai törvényszéknek.

A bíróság egyebek mellett az 1995-ös srebrenicai népirtással, Szarajevó ostromával és ENSZ-békefenntartók túszul ejtésével összefüggő bűncselekményekben mondta ki bűnösnek.

Vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában mintegy 8700 bosnyákot, főként férfiakat és fiúkat gyilkolt meg Srebrenicában. A délszláv háborús bűnöket vizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát, amellyel céljuk a muszlim közösség kiirtása volt. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságként tartják számon. (MTI)