Számos szabálytalanságot és gyanús adatot találtak a szerbiai választói névjegyzékben – állítja Ognjen Rašuo, a névjegyzék felülvizsgálatával megbízott bizottság egyik tagja. Az Insajdernek azt mondta, a nyilvántartás továbbra is rendezetlen, és különösen sok problémát okoznak a szerinte fiktív lakcímek.

Rašuo szerint több olyan esetet is találtak, amikor ugyanarra a címre feltűnően sok személyt jelentettek be. Példaként egy belgrádi, 24 négyzetméteres lakást említett, amelynek címén 15 személy szerepel. Elmondása szerint mindannyian külföldi szavazásra jelentkeztek. Hozzátette, több tucat hasonló címről tudnak.

A bizottsági tag szerint az ilyen lakcímek elsősorban a helyhatósági választások esetében lehetnek jelentősek. A parlamenti választásokon egész Szerbia egy választókerületet alkot, ezért a választópolgár országon belüli lakcíme nem változtatja meg, hogy melyik országos listára szavazhat.

Rašuo arról is beszélt, hogy a választói névjegyzék az ország kedvezőtlen demográfiai mutatói ellenére az utóbbi időszakban enyhén növekedett. Ennek több törvényes oka is lehet, például a külföldről visszatérők lakcímének ismételt bejelentése vagy a szerb állampolgárság megszerzése. A problémát szerinte az jelenti, hogy a bizottság nem kap elegendő részletes adatot ahhoz, hogy pontosan megállapítsa, mi áll a változások hátterében.

Az illetékes szervektől kapott adatok alapján 2020 óta mintegy 130 ezer ember szerzett szerb állampolgárságot. Rašuo szerint ezt is részletesebben meg kellene vizsgálni. A választói névjegyzékből önmagában azonban nem állapítható meg, hogy az érintettek milyen alapon kaptak állampolgárságot.

Rašuo szerint további problémát jelent, hogy 42 szerbiai önkormányzatban több választópolgár szerepel a nyilvántartásban, mint ahány felnőtt lakos él ott. Ennek hátterében részben az állhat, hogy sokan külföldre költöztek, miközben szerbiai lakcímük megmaradt. A bizottsági tag ugyanakkor azt állítja, hogy egyes településeken Bosznia-Hercegovinából érkezők fiktív lakcímbejelentései is megjelennek a nyilvántartásban.

A fiktív lakcímek törlése Rašuo szerint rendkívül nehézkes. Ha az ingatlan tulajdonosa nem kezdeményezi a kijelentést, rendőrségi eljárásra van szükség, amely hónapokig is eltarthat.

A bizottság munkája egyelőre nem fejeződött be. Rašuo szerint több szükséges adatbázishoz sem kaptak megfelelő hozzáférést, ezért a választói névjegyzék teljes felülvizsgálását nem tudták elvégezni. A bizottság október 28-án nyújtja be jelentését a szerbiai parlamentnek.

Rašuo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendezetlen választói névjegyzék önmagában nem jelenti azt, hogy a választások tisztességtelenek lesznek. Szerinte a választási folyamat szabályossága nagyban függ attól is, hogy a választások lebonyolításában részt vevők betartják-e az előírásokat.