Szerbiában évente több mint 15 ezer ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a légszennyezéssel az Egészségügyi Világszervezet módszertanán alapuló becslések szerint. A szálló por egyik legjelentősebb forrása a háztartási tüzelés: az országban mintegy egymillió egyedi fűtőberendezés működik. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a levegőminőség javításához átfogó állami intézkedésekre lenne szükség, a jelenlegi támogatási rendszer ugyanis nem hozott érdemi eredményt.
A fűtési idény kezdetével ismét előtérbe került a légszennyezés problémája Szerbiában. Bár a csapadéknak és az erős szélnek köszönhetően jelenleg az ország nagy részén viszonylag jó a levegő minősége, a kedvező időjárás önmagában nem jelent megoldást a régóta fennálló problémára.
Milenko Jovanović, a Nemzeti Ökológiai Egyesület (NEA) szakértője az Euronews Srbija televíziónak elmondta, hogy az elmúlt napokban Novi Pazarban és Leskovacon ismét megnövekedett a légszennyezettség, bár az értékek még elmaradtak a korábbi években megszokott szinttől.
A szakértő szerint a PM10 jelzésű szálló por kibocsátásának legnagyobb részéért az egyedi fűtőberendezések felelősek. Az országban mintegy egymillió ilyen berendezés működik, ebből körülbelül 350 ezer Belgrádban található.
A hivatalos adatok alapján a PM10-részecskék kibocsátásának mintegy kétharmada a helyi tüzelőberendezésekhez köthető.
Jovanović hangsúlyozta, hogy a levegőminőség jelentős javulását eredményezné, ha az elavult, erősen szennyező fűtőberendezések számát legalább a felére csökkentenék.
A támogatások önmagukban nem elegendők
A szakértő szerint a régi kályhák és kazánok lecserélésére meghirdetett állami támogatások alapvetően jó kezdeményezésnek számítottak, de nem hozták meg a kívánt eredményt.
Ennek egyik legfontosabb oka, hogy
sok háztartásnak még a támogatás mellett sincs elegendő pénze korszerűbb fűtési rendszerre áttérni.
Jovanović úgy véli, a légszennyezés elleni küzdelmet nem lehet kizárólag az állampolgárok belátására és anyagi lehetőségeire bízni. Az államnak olyan kötelező érvényű, átfogó intézkedéseket kellene bevezetnie, amelyek valóban biztosítják a szennyező fűtőberendezések fokozatos kiváltását.
A szakember szerint a hatóságoknak nemcsak támogatniuk, hanem következetesen ellenőrizniük is kellene a környezetvédelmi előírások betartását.
Azt is kifogásolta, hogy a szabálytalanságok következmények nélkül maradhatnak, akár magánszemélyekről, akár ipari szereplőkről van szó.
Egyes városokban már háromszorosan túllépték az éves határértéket
Jovanović szerint a légszennyezettséget mérő országos rendszer megfelelő alapot biztosít a helyzet követéséhez, bár korántsem tökéletes.
Az idei adatok ismét aggasztó képet mutatnak. Prokupljében már 109, Šabacon 103, Leskovacon pedig 101 olyan napot regisztráltak, amikor a PM10-részecskék napi átlagkoncentrációja meghaladta a megengedett határértéket.
A jelenlegi szabályozás szerint egy évben legfeljebb 35 ilyen nap fordulhat elő. A felsorolt városokban tehát már november közepére csaknem háromszorosan túllépték a megengedett éves számot.
A szakértő a hivatalos légszennyezettségi jelentések késedelmes közzétételét is bírálta. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a lakosság nem kap időben átfogó, hivatalos tájékoztatást a levegő minőségéről.
Az Euronews Srbija korábbi beszámolója szerint a 2024-es országos jelentés is jelentős késéssel, 2026 januárjában jelent meg, miközben a hatályos előírások alapján az előző év adatait legkésőbb május végéig nyilvánosságra kellene hozni.
Néhány év alatt jelentősen javulhatna a helyzet
A szerb kormány korábban elfogadott levegőminőség-védelmi programja szerint 2030-ra kellene elérni a jogszabályokban meghatározott levegőminőségi követelményeket.
Jovanović azonban úgy véli, ehhez a jelenleginél sokkal határozottabb fellépésre van szükség.
Szerinte az új kormánynak elsősorban a szakemberek javaslataira kellene támaszkodnia, és már az első évben elő kellene készítenie a fűtőberendezések tömeges cseréjét.
A munkálatokat minden évben a fűtési idényen kívül, május 1. és október 1. között lehetne elvégezni. Egy megfelelően megszervezett programmal négy-öt év alatt jelentősen csökkenthető lenne a szennyező berendezések száma.
A szakember becslése szerint a beruházás mintegy három-négymilliárd eurót igényelne, ami szerinte kevesebb, mint amennyibe a belgrádi metró tervezett megépítése kerülne.
Úgy véli, az intézkedések évente több ezer ember idő előtti halálát előzhetnék meg.
A légszennyezés egészségügyi következményei ugyanis rendkívül súlyosak. Jovanović az Egészségügyi Világszervezet módszertanára hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy Szerbiában évente több mint 15 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezett levegőnek tulajdonítható betegségek következtében.
A szakember szerint ez önmagában is elegendő indok lenne arra, hogy a levegőminőség javítása az ország egyik legfontosabb közegészségügyi feladatává váljon.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

