Tudomány
Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort az SZTE kutatói
Betűméret:             

Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszköz a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat a páciensekben - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.

A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa. Az által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. A módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van.

Az állatkísérletes eredmények emberi gyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Lendület-csoport az egyetem patológiai intézete és neurológiai klinikája néhány munkatársával. Az ötéves interdiszciplináris kutatás világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban pénteken megjelent publikáció ismerteti.

A szegedi kutatók valós időben tudják akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általuk kidolgozott agy-ingerlési eljárással. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmánynak év elején - egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében - el is kezdték a prototípus-fejlesztését - közölte Berényi Antal.

Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőr vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül - a sejtmembrán tulajdonságai miatt - összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.

Az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás kifejtette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő - például depressziós vagy epilepsziás - páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva - éppen ettől annyira újszerű. (MTI)

Átesett az első Parkinson-kóros beteg Japánban azon a beavatkozáson, amelynek során őssejtekből származó sejteket ültettek be az agyába. A beavatkozás egy kísérleti kezelés része, amelynek célja a Parkinson-kór mozgástüneteinek visszaszorítása. A japán Sumitomo Pharma gyógyszercég közölte, hogy a műtétet a...
2026. NOVEMBER 1.
[ 15:47 ]
A szív- és érrendszer egészségének megőrzését, valamint a kardiológiai rehabilitációt segítő mobilalkalmazást fejlesztett ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központja - közölte a PTE hétfőn az MTI-vel. Az egyetem Youtube-csatornáján azt írták, az alkalmazás a fő szív- és érrendszeri kockázati...
2026. OKTÓBER 26.
[ 14:57 ]
Magyar kutatók vezetésével, nemzetközi együttműködésben olyan új kísérleti hatóanyagot fejlesztettek ki, amely megoldást jelenthet a szívinfarktus utáni mikrokeringési zavarok kezelésére – tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csütörtökön az MTI-t. A közlemény szerint szívinfarktus esetén az...
2026. OKTÓBER 22.
[ 22:41 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó