Tudomány
Szaporodásra képes, 24 ezer éves, fagyott organizmusokat találtak Szibériában
Betűméret:             

Olyan 24 ezer éves, fagyott araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) találtak orosz kutatók a szibériai permafrosztban, amelyek kiolvasztás után képesek szaporodni.

A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra - írja a The Guardian című brit lap online kiadásában.

Ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények. Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel - szárazsággal, éhezéssel és alacsony oxigénszinttel - szemben. Legalább 35 millió éve léteznek és ma is megtalálhatóak édesvízi tavakban, kisebb állóvizekben, folyókban és nedves szárazföldi élőhelyeken, például mohában, zuzmóban, fakéregben és a talajban.

Az araszoló kerekesférgek szájat és végbélnyílást is magába foglaló, teljes emésztőrendszerrel rendelkeznek és azáltal képesek túlélni a kegyetlen környezetet, hogy beszüntetnek minden tevekénységet és szinte teljesen leállítják az anyagcseréjüket. Ez a jelenség a kriptobiózis.

Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinóban lévő Talajtani Intézet kriológiai laboratóriumának munkatársa és kollégái radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy az északi-sarkvidéki területről vett mintákban lévő kerekesférgek mintegy 24 ezer évesek. Ezek az organizmusok ma már kihalt lények, például a gyapjas rinocérosz lába alatt élhettek.

Miután laboratóriumi körülmények között kiolvasztották őket, a kerekesférgek képesek voltak a reprodukcióra - közölték a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

A szakértők egyelőre nem ismerik a biológiai mechanizmust, amely lehetővé teszi ezen apró lények számára, hogy túléljenek a jégben ilyen hosszú időt.

Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte: a kutatás rávilágít arra, hogy milyen sokféle állat lehet befagyva a permafrosztban, amely a globális felmelegedés hatására felolvadhat.

"Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lényeg fognak előjönni és felfalni minket, hanem azt, hogy lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodtak a kerekesférgek a fagyás hatásaihoz, és felfedezzék a különbséget a most élő fajok és kihalt elődeik között" - mondta a kutató. (MTI)

Az első magyar Nobel-díjas tudós nőt, Karikó Katalint júniusban Oxfordban, májusban két amerikai egyetemen avatják díszdoktorrá – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t. A közlemény szerint Karikó Katalin, az SZTE professzora az Oxfordi Egyetem június 24-i rendezvényén...
2026. ÁPRILIS 27.
[ 15:34 ]
Washington belvárosában Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus részvételével nyitották meg a Marslakók című szabadtéri kiállítást, a magyar tudomány kiemelkedő alakjait bemutató tárlatot vasárnap. A Magyarországról érkezett installáció az amerikai főváros központjában álló magyar kulturális központ, a...
2026. ÁPRILIS 27.
[ 8:39 ]
Humanoid robot nyerte meg a pekingi E-Town félmaratont, és idejével az emberi világcsúcsnál is gyorsabbnak bizonyult - jelentette a kínai állami média vasárnap. A Flash nevű robot, amelyet a Shenzhen Honor Smart Technology Development fejlesztett ki, autonóm navigációval 50 perc 26 másodperc alatt teljesítette a 21,09...
2026. ÁPRILIS 19.
[ 12:21 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó