Tudomány
A szundi funkció javíthatja az agyunk kognitív teljesítményét
Betűméret:             

Egy új kutatás szerint a szundi gomb megnyomása reggelente talán nincs is olyan rossz hatással az agyunkra, mint ahogy azt a tudósok korábban gondolták. Sőt, egyeseknél még a kognitív teljesítményt is javíthatja.

Korábbi tanulmányok már vizsgálták a szundi gomb hatását; ebből több arra jutott, hogy a késleltetett ébresztőhangok károkat okozhatnak az alvásmintáinkban, miután az öt vagy tíz perces miniciklusok nem tesznek jót a szervezetünknek. A svédországi Stockholmi Egyetem és az ausztráliai Monash Egyetem kutatói most azonban megkérdőjelezték ezt az elképzelést.

Laboratóriumi körülmények között vizsgáltak meg harmincegy, a szundi gombot rendszeresen használó önkéntest. Azt találták, hogy a harminc perces bónusz szundikálásnak vagy nincs hatása, vagy éppen javítja a kognitív képességeiket egy, közvetlenül ébredés után elvégzett feladatban. Legalábbis azokkal szemben, akiknek hirtelen kellett felkelniük.

Az eredmények azt mutatják, hogy nincs okunk arra, hogy abbahagyjuk reggelente a szundi használatát, ha azt élvezzük, legalábbis a harminc perc körüli időintervallum esetében – mondta Tina Sundelin, a Stockholmi Egyetem alváskutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Sőt, még az is lehet, hogy segít a reggeli álmossággal küzdőknek, hogy felkelés után valamivel éberebbek legyenek.

A vizsgálat során a 30 perces szundi három, egyenként 9-10 perces késleltetési időszakból állt. Az ismételt ébresztésre való felszólítás éjszakánként átlagosan 6 perc alvásveszteséget eredményezett. A szakemberek azt is feltételezik, hogy az egyes résztvevőknél tapasztalt kognitív fellendülés mellett a szundikálás lehetővé teheti a könnyebb ébredést az alvásciklus egy könnyebb szakaszából – ahelyett, hogy azonnal kizökkentene minket a mély alvásból –, ez viszont könnyebb lehet a szervezetünk számára.

Ráadásul nem észleltek különbséget a szundi és a nem szundi használata között a hangulati szintek, a stressz, a reggeli álmosság vagy az alvási architektúra (a különböző ciklusok, amelyeken természetes módon megyünk keresztül alvás közben) tekintetében.

Potenciálisan töredezetté teheti az alvást

A csapat 1732 önkéntest is megkérdezett, hogy kiderítse, valójában mennyire elterjedt a szundi funkció használata: a válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy legalább „néha" megnyomja a szundi gombot vagy több ébresztőt állít be.

A szundikálók nagyobb valószínűséggel voltak fiatalabbak és inkább esti, mint reggeli típusok, az átlagos szundikálási idő pedig 22 percet jelentett.

A nagyobb mintában a reggeli álmosság és a rövidebb alvás gyakoribbnak bizonyult a szundizók körében. A Journal of Sleep Research folyóiratban publikált tanulmányban a tudósok végül elismerték, hogy a szundikálás potenciálisan töredezetté teheti az alvást, ugyanakkor rámutatnak néhány megfigyelt előnyre is. A következtetésük az – mint ami néhány korábbi tanulmány esetében is –, hogy ez nagyban rajtunk múlik.

Egy rövid szundikálás tehát segíthet enyhíteni az alvási tehetetlenséget, anélkül, hogy lényegesen megzavarná az alvásunkat, de leginkább a késői kronotípusúak (az embereket napszaki ritmusuk alapján csoportokba soroljuk: korán kelőket pacsirtáknak, az éjszaka is aktív, későn kelő embereket pedig baglyoknak nevezzük) és a reggel kifejezetten nehezen ébredők esetében. (origo.hu)

Újabb üstököst lehet majd látni a tavaszi égen, hiszen a C/2026 A1 (MAPS) napsúroló üstökös után, a C/2025 R3 (PANSTARRS) várhatóan április elején éri el azt a fényességet, amikor már akár szabad szemmel is meg lehet pillantani, április közepén pedig a csóvája is jól látható lesz akár egyszerű kézitávcsővel...
2026. ÁPRILIS 8.
[ 15:44 ]
Az Artemis II küldetés űrhajósai befejezték a Hold körüli utazásukat, amely során minden eddiginél távolabb jutottak a Földtől, és elsőként láthatták szabad szemmel a Hold túlsó oldalának egyes részeit, valamint egy napfogyatkozást – írja a CBS News. A Hold körüli repülés során a személyzet legnagyobb távolsága...
2026. ÁPRILIS 7.
[ 8:17 ]
Az Orion űrhajó legénysége megdönti az Apollo–13 küldetés távolsági rekordját. A csúcsot a Hold túlsó oldala felett érik el, nagyjából 406.773 kilométerre a Földtől. Ma éjjel az emberiség újra átlépi a saját határait: az Artemis–2 legénysége a Hold túlsó oldala felett repülve kedd hajnali 01:07-kor minden...
2026. ÁPRILIS 6.
[ 19:46 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó