Vis szigetén, Komiža partjainál, 30-50 méteres mélységben fedezték fel az Adriai-tenger egyik legrégebbi hajóroncsát, egy görög kereskedelmi hajót a Kr. e. IV. századból - írta a Jutarnji List napilap vasárnap.

Bár magára a roncsra tavaly bukkantak rá, régészek csak most erősítették meg, hogy egy rendkívül értékes lelőhelyről van szó, amely jelentősen hozzájárulhat az Adriai-tenger keleti partvidékén élő korai görög jelenlét megértéséhez.

Jurica Bezak, a Horvát Konzervációs Intézet vízalatti régészeti osztályának vezető restaurátor-régésze, a kutatás vezetője elmondta: a hajó gerincének jó állapotban fennmaradt maradványai különösen jelentősek, a fényűző hellenisztikus kerámia leleteknek pedig nincs párjuk.

Aprólékos, türelmes és precíz munkával, egymás után kerültek napvilágra olyan tárgyak is, mint az érmék, a kerámiák, vagy egyéb személyes holmik, továbbá emberi maradványok és a hajó tökéletesen megőrzött törzse - hangsúlyozta.

Marko Lete búvár rámutatott: tisztán látható a hajó építési módja, a kidolgozása és pontossága pedig lenyűgözőnek számít abban a korban, ólombevonattal és jól megőrzött fával. Ahogy a roncsot fokozatosan ásták elő a tengermeder aljáról, olyan leletek is napvilágot láttak, amelyek úgy néztek ki, mintha tegnap tették volna őket oda - fogalmazott.

Az elsüllyedt hajó ellátmányt szállított az újonnan alapított kolónia - Issa - lakói számára. A hajó luxuskerámiákat, amforákat, valamint olajjal, fűszerekkel és feldolgozott élelmiszerekkel tele edényeket szállított. A talált bronz érmének az egyik oldalán egy emberi fej, a másik oldalán egy kecske alakja látható. Az előkerült emberi maradvány - amely egy alkarcsont - nagyon jó állapotban van, és megállapítható lesz belőle a személy kora és neme.

"Összeségében egy időkapszulára bukkantunk, mintha lefagyasztották volna a történelem egy pillanatát, most pedig lehetőséget kapunk arra, hogy feltárjuk az egész történetet" - mondta Bezak.

A feltárás eredményei 50-100 év pontos kormeghatározást adhatnak arra az időszakra, amelyben a hajó elsüllyedt. Ezzel pedig új betekintést nyerhetünk az akkori kolonizációra és a kereskedelmi kapcsolatkora Szirakúza és gyarmata Issa (Vis sziget), valamint Párosz és gyarmata Faros (Hvar sziget) között - tette hozzá a kutatás vezetője, megjegyezve, hogy ez nagyon fontos, mert az antik kor a mostani Horvátország területén éppen a szigetek gyarmatosításával kezdődött, majd onnan terjedt át a szárazföldre.

Az elkezdett, és még több évig tartó kutatást a Horvát Konzervációs Intézet régészei, valamint több Vis szigeti klub búvárai végzik Vis város Örökségmúzeumával együttműködve, írja az MTI.