Az 1986-os csernobili atomkatasztrófában sugárterhelést szenvedett takarítómunkások utódainál kimutatható genetikai eltérést azonosítottak német kutatók. Egy friss tanulmány szerint a szülőket ért sugárzás hatása a következő generáció DNS-állományában is mérhető formában jelent meg.

Tudományos vizsgálat igazolta, hogy kimutatható genetikai eltérés figyelhető meg az 1986-os csernobili atomkatasztrófában sugárterhelést szenvedett takarítómunkások utódainál. A Scientific Reports tudományos lapban megjelent, a HVG által szemlézett publikáció szerint a DNS-károsodás a következő generációban is mérhetően jelent meg, a kutatást a németországi Bonni Egyetem szakemberei végezték.

A vizsgálat középpontjában az úgynevezett klaszterezett de novo mutációk álltak, amelyek olyan, egymáshoz közeli genetikai eltérések, amelyek a gyermekekben jelen vannak, de a szülőkben nem mutathatók ki. A kutatók szerint ezek a mutációk a szülőket ért sugárzás következtében kialakult DNS-károsodásból erednek.

Az eredmények szerint a sugárterhelést elszenvedett szülők gyermekeinél jelentősen magasabb volt a klaszterezett de novo mutációk száma, mint azoknál, akiknek a szülei nem voltak kitéve sugárzásnak. A szakemberek összefüggést találtak a becsült sugárdózis mértéke és a kimutatott mutációk száma között is.

A kutatásban 130 olyan utód teljes genomszekvenálását végezték el, akik a csernobili takarítómunkások leszármazottai, továbbá 110 olyan gyermeket vizsgáltak, akik német katonai radarok üzemeltetőinek utódai, valamint 1275 olyan személyt, akiknek szülei nem szenvedtek sugárterhelést.

Az eredmények szerint a csernobili csoportban gyermekenként átlagosan 2,65 ilyen mutációt találtak, a radarüzemeltetők leszármazottainál 1,48-at, míg a kontrollcsoportban 0,88-at.

A kutatók jelezték, hogy az adatokban lévő zaj miatt ezek az értékek valószínűleg túlbecsültek, ugyanakkor a statisztikai korrekciók elvégzése után is szignifikáns különbség maradt a csoportok között.

A tanulmány szerint ugyanakkor az egészségügyi kockázat viszonylag alacsony, és a sugárzásnak kitett szülők gyermekeinél az átlaghoz képest nem mutatható ki jelentősen magasabb megbetegedési arány. Ennek egyik oka, hogy a klaszterezett de novo mutációk többsége a DNS nem fehérjekódoló szakaszaihoz köthető.