Öt ország kutatóinak részvételével rendezik meg október 7-én és 8-án Újvidéken A minoritás poétikái VI. nemzetközi tudományos konferenciát. A kétnapos tanácskozás középpontjában a kisebbségi léthelyzetek, a társadalmi és kulturális peremhelyzetek, valamint az ezekhez kapcsolódó irodalmi és művészeti megszólalásmódok állnak.

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke október 7-én és 8-án szervezi meg A minoritás poétikái VI. című nemzetközi tudományos tanácskozását. A konferencia szerdán 10 órakor kezdődik a megnyitóval, majd öt ülésszakban hangzanak el az előadások.

A tanácskozásra öt országból érkeznek kutatók, akik különböző irodalom- és kultúratudományi megközelítésekből vizsgálják a minor jelenségeket. A konferencia értelmezésében a „minor” nem csupán a kisebbségi helyzetben keletkezett művekre vonatkozik: ide tartoznak azok az alkotások is, amelyek eltérnek a többségi normáktól, társadalmi vagy politikai értelemben kirekesztett csoportok tapasztalatait és identitását jelenítik meg, illetve emigrációs közegben jöttek létre.

A kétnapos program ennek megfelelően igen széles tematikát ölel fel. Az előadások többek között a transzkulturalitás, az emigráció, a kisebbségi lét, a női identitás, a társadalmi peremhelyzetek és az irodalmi kánon kérdéseit járják körül, de külön blokk foglalkozik Tolnai Ottó költészetével is. A programban a kortárs próza és líra mellett korábbi korszakok irodalmi és kulturális jelenségei is helyet kapnak.

A szervezők célja, hogy a „minoritás” fogalmát ne kizárólag nemzetiségi vagy nyelvi kisebbségi helyzetként értelmezzék, hanem tágabb kulturális, társadalmi és poétikai összefüggésben vizsgálják. A konferencia így olyan művekre és alkotói pozíciókra is figyelmet fordít, amelyek a fősodortól eltérő tapasztalatokat, közösségeket vagy identitásokat tesznek láthatóvá.
A tanácskozás programja:
2026. október 7., szerda

Bárczi Zsófia: Két part közt…

Toldi Éva: Az erdei kastélytól a tyúkólig – Transzkulturális mintázatok Nelio Biedermann Lázár című regényében

Bence Erika: Emigráns sorsminták Péterfy Gergely Digó című regényében

Márjánovics Diána: A kánon peremén – Tamkó Sirató Károly

Kovács Krisztina: Az első világháború a konfesszió tükrében – Naplóírói gesztusok háborús regényekben és filmekben

Medve Zoltán: Kont(r)aktológia: dátumcímek, narrációk, nyelv(ek)

Deczki Sarolta: A partvonalról – A kisebbségek helyzete a kortárs magyar krimiben

Tapodi Zsuzsa: „Régi alázatos együgyűség” vagy „nájmodi” – A 18. századi nők helyzete Zathureczky Berta Az asszony átka az asszony és Simonyi óbesterné című regényeiben

Bíró Annamária: Fiatal nők Kolozsvárja

Ispánovics Csapó Julianna: Menedék és áldozat – A női identitás pozicionáltságai Danyi Zoltán regényeiben

Tóth Ágota: A reproduktív test és az iszony poétikája Bartók Imre és Veres Attila műveiben

2026. október 8., csütörtök

Ladányi István: A világ (a költészet) birtokbavétele – Tolnai Ottó költészetének alakulása a Homorú versektől az Agyonvert csipkéig

Mikola Gyöngyi: Tolnai Ottó műfaji innovációi a Pompeji filatelistától a Szeméremékszerekig

Bakos Petra: A szétbeszélés mint szabadsággyakorlat – Tolnai és Glissant

Novák Anikó: A határkerítés pengedrótjának csillogása – A határkerítés jelentésváltozatai Tolnai Ottó és Kollár Árpád műveiben

Bene Adrián: Lokalitás, tárgyszerűség és mítoszteremtés a szociográfiai költészetben

Virág Zoltán: A betagozódás elviselhetetlen könnyűsége – A Testvérem, Joáb társadalomrajzáról

Utasi Csilla: Az önreflexív versmodell Tolnai Ottó és Domonkos István korai költészetében