A kisebbségi létbe kényszerült magyarok számára a helyzet nem új, de az anyaországon élők szemében az: miként szavazzunk, ha az egyetlen magyar jelölt láthatóan nem képviseli az én érdekeimet, viszont a többségi társadalom legszívesebben kivetne magából? A határon túli magyar közösségek körében a túl régóta tartó szétszakítottság azt eredményezte, hogy az etnikai pártok is szétestek, majd igyekeznek újra összefogni, mert hiába az elvek, a konzervatív gondolat vagy a liberalizmus, egyszerűen kisebbségben másként működik a politika, a magyarok a magyarokra szavaznak, hiszen a szerbek, szlovákok, románok, ukránok biztosan nem fognak ilyet tenni. Aztán a végeredményt megtekintve dönthetünk úgy, hogy mi, egymás között megbeszéljük, milyen politikát követhet a közösség. Vagy összeveszünk és szétesik a koalíció, de az már a választás után fog történni.

Fekete-Győr András, a híresen belbudai Momentum elnöke ellátogatott Kolozsvárra, és ott egy kampányrendezvényen Dan Barnát, a romániai liberálisok jelöltjét támogatta a közelgő elnökválasztáson. Dan Barna ugyanolyan liberális politikus, mint Fekete-Győr, azaz elvekben nincs közöttük nézetkülönbség, ám van, amiben van: Dan Barna román. Ezen a választáson pedig elindul az RMDSZ színeiben Kelemen Hunor is, aki bizony magyar, az pedig nem csupán érzelmi szempontból fontos. Itt egy hatalmas, milliós közösségről van szó, amelynek alkotmányos okokból se fordíthat hátat egyetlen anyaországi politikus sem. Az erdélyi magyarság képviselete, parlamenti jelenléte, szavazási hajlandóságának erősítése akkor is elsőrendű, ha éppenséggel nem értünk egyet Kelemen Hunor jelöltségével. Egyszerűen nincs olyan helyzetben egyetlen magyar politikus sem, hogy megossza a szavazókat és hitet tegyen egy román jelölt mellett a magyar ellenében. Mert Dan Barna messze nem feddhetetlen, a romániai politikai viszonyokba belekóstolni Budapestről pedig igazi istenkísértés. Fekete-Győr András nem valami dörzsölt öreg róka, nagyon könnyen tud bakot lőni, és feltehetően nem sokat járt Erdélyben. Az üzenete azonban meghökkentő és sokatmondó. Dan Barna támogatása annyit jelent, hogy számára a magyar és a román szavazó pontosan ugyanolyan. Nem áll közelebb a szívéhez a magyar szavazó, akivel egy nyelvet beszél és közös a kultúrája, őt ugyanúgy romániainak tartja, mint a bukaresti újságárust. Fekete-Győr igazi liberális gondolkodóként nem tudja értelmezni ezt a nemzetiségi ügyet, a származás, a nyelv, a kultúra számára amolyan intim belső ügy, amely nem alkot semmit, olyan szinten lényegtelen, mint az, hogy mi az ember kedvenc étele. Mivel Barna liberális, őt fogja támogatni, Kelemen Hunor konzervatív, ráadásul kapcsolatban áll a magyarországi konzervatívokkal, így őt elutasítja.

A klasszikus elmélet szerint nincsenek közösségek, azok csak amolyan társadalmi konvenciók, amelyeket el kell vetni. Csak egyének vannak. A sok-sok egyén a neoliberális doktrína szerint nem alkot egy közösséget, csak sokan vannak egy helyen, s mindenki éli a maga egyetlen, kiváltságos életét. A határoknak így tényleg semmi jelentősége, hiszen az Európai Unióban bizony van Dan Barnának is magyar támogatója. Bizonyára mindenki tud annyira angolul, hogy megértsék egymást, így pedig megvalósul a nemzetek nélküli, egyéneken alapuló vízió, ahol az elvek mentén lehet arra szavazni, akire akarunk. Ez a politikai nonszensz valószínűleg Fekete-Győr számára hihető és támogatásra is lel nála. Semmi emberi nincs persze benne, hiszen tagadja a történelmet, nevetségessé teszi a kolozsváriak küzdelmét önazonosságukért, az erdélyi magyarság szívós harcát, hogy ne nyomja el őket a román tenger, s az összes határon túli és határokon inneni magyar álláspontját, akik önmagukat magyarként definiálják. Mert valami miatt mégis nekiment egy seregnyi román huligán a székelyeknek az úzvölgyi temetőnél, hogy a román hősökre emlékezzen. A Vereckei-hágón mégis megrongálják időről időre a magyar emlékművet ukrán nacionalista fiatalok. Magyarország hivatalos program keretében épít óvodákat és iskolákat a határon túli közösségek számára. Mert létezik magyarság, létezik a közösség.

Nincs univerzális ember, se világpolgár. Ez csak addig hihető, amíg valaki egy nagyon bebiztosított háttérből, egy szuperkényelmes fotel melegéből tud elmélkedni, lehetőleg úgy, hogy a nagyváros akolmelege fenntartsa. De elég eljutnia Nagyváradra, a románok máris magyarnak fogják tekinteni, ahogy a szerbek is, és ő nagyon hangosan kiabálhatna, hogy minden ember egyenlő, nincsen a nemzetiségnek semmi jelentősége az ő szemében, legfeljebb azt mondanák rá: Nem csak magyar, bolond is.