Jelentősen elmaradnak a termési eredmények a közép-bácskai régióban a sokévi átlagtól. Szakemberek véleménye szerint lehet, hogy újra kell gondolni a mezőgazdaságot, illetve a korábban megszokottnak számító berögződéseket felül kell vizsgálni, mert a mostanihoz hasonló aszályos évek megismétlődhetnek. A javaslatok szerint a földek termőképességének megőrzésére kell koncentrálni a jövőben.

A mezőgazdaságban idén sokasodtak meg igazán a gondok. Az agrárium stratégiai ágazatnak tekinthető, és jelek szerint a jelenlegi világpolitikai és geopolitikai helyzetből ítélve a jövőben még inkább az lesz. Hosszú távú, átfogó, rendszerszintű megoldásokra lenne szükség ahhoz, hogy fenntartható módon lehessen ipari célokra alapanyagokat termelni.

Az időjárás, a hőmérséklet-eloszlás és főleg a csapadék mennyisége és eloszlása még mindig meghatározó a szántóföldi növénytermesztésben. A közép-bácskai régióban, a Telecskai-dombok környékén a folyók, csatornák, mesterséges tározók a nyári aszályos időszakban kiszáradnak. A földalatti erek is elapadnak, azzal együtt pedig a kutak is. Varga Géza kishegyesi vízépítő mérnök komoly tapasztalatokkal rendelkezik a vízgazdálkodás terén. A jelenlegi helyzetről elmondta, hogy környékünkön a terep megtekintése és a csapadékmennyiségek mérésére szolgáló állomások adatainak elemzését követően felmérték az aszálykárokat. Kiderült, hogy kukorica és a szója esetében a legnagyobb a terméskiesés, de a napraforgó és a kalászosok esetében is elmaradtak a hozamok a sokévi átlagtól. Rámutatott, hogy százötven-kétszáz évvel ezelőtt Vajdaság nagy része mocsaras terület volt. Akkor úgy döntöttek, hogy mindent le kell csapolni. Most viszont az év nagyobbik részében nincs elég víz. Véleménye szerint a vízügynek is olyan megoldásokat kel keresni, melyek segítségével vissza lehetne tartani a vizeket. Nagy gondnak nevezte, hogy a talajok víztartó képessége is csökken. Ez annak is köszönhető, hogy az istállótrágya felhasználása háttérbe szorult. A humusztartalom csökkenésével a talaj se tud annyi vizet tárolni. Azt is valahogy meg kellene oldani, hogy magának a talajnak a víztartó képessége nagyobb legyen. Valahogy meg kellene állítani ezt a talajeróziót a véleménye szerint. A 70-es években elkészültek a tervek, Kishegyes–Kúla, valamint a Kalocsa–Zenta- Ada csatornák megépítésére. A Kishegyes–Kúla csatorna jórészt megvan, az akkumulációs tavat Kishegyesnél a tervek szerint hamarosan fel is töltik.

Kovács Viktor a topolyai községi tanács mezőgazdasági reszortfelelőse elmondta, hogy elvégezték az aszálykárok elsődleges felmérését. Az eredmények lesújtóak. Előre meghatározott munkamódszerrel, kataszteri községenként vizsgálódtak és vannak ugyan lokális különbségek, de végül megpróbáltak átlagot felmérni. A topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat adatait vették alapul a csapadék mennyiségére és eloszlására vonatkozóan. De több mint 150 termelőt személyesen kerestek fel, és interjúvoltak meg, és ennek alapján történik a károk felmérése. Végül az eredmények azt mutatják, hogy a kukorica esetében a legjelentősebb a terméskiesés, de szinte minden kultúra megsínylette az aszályt. Sok esetben olyan jelentős a terméskiesés, hogy véleménye szerint a kistermelők még egy hasonlóan nehéz évet nehezen tudnának elviselni.