A polgárok többsége ellenzi a gazdasági fejlődés feláldozását a politikai alkuk érdekében. Ugyanakkor nagy százalékuk ellenzi Koszovó függetlenségének elismerését vagy az Oroszország elleni szankciók bevezetését is – derült ki a Szerbia nemzeti érdekeiről szóló közvélemény-kutatásból, amelyet a belgrádi Politikatudományi Kar (FPN) professzorai készítettek.

Miloš Krnjez, az FPN professzora elmondta, hogy a megkérdezett polgárok mindössze öt százaléka gondolja úgy, hogy Koszovó megőrzése „egyáltalán nem fontos nemzeti érdek”, míg 85 százalékuk szerint „fontos vagy nagyon fontos nemzeti érdek."

Ugyanakkor a megkérdezettek 59 százaléka azt mondta, hogy nem hajlandó politikai érdekek miatt veszélyeztetni a gazdasági érdekeket, míg 24 százalékuk készen áll erre.

A professzor rámutatott, hogy a válaszadók 14-20 százaléka támogatta azokat a javaslatokat, amelyek Koszovó függetlenségének elismerése mellett állnak.

A megkérdezettek 19 százaléka támogatta azt a megoldást, amely a szerbiai önkormányzatok közösségének megalakításával járna Koszovó ENSZ-tagságáért cserébe.

49 százalékuk ellenzi ezt a kompromisszumot.

Milan Krstić, az FPN professzora elmondta, hogy arra a kérdésre, hogy mely nemzeti érdekek a legfontosabbak, a válaszadók 47 százaléka a gazdasági, míg 23 százalékuk a politikai érdekeket emelte ki.

"Az abszolút többség ellenzi, hogy politikai érdekekért feláldozzák a gazdasági fejlődést", mondta Krstić.

Hozzátette, hogy bár a többség úgy nyilatkozott, hogy megérti, hogy az állam nemzeti érdeke magában foglalja a Szerbián kívüli szerb állampolgárok érdekét is, de ha prioritást kellene választaniuk, akkor a válaszadók 42 százaléka nemzetiségtől függetlenül minden szerbiai lakos érdekét tartaná szem előtt.

Az EU-tagság nemzeti érdek, a válaszadók 49 százaléka szerint – ezt pedig már Ivana Radić Milosavljević, az FPN másik professzora mondta a közvélemény-kutatás alapján.

A polgárok megosztottak abban, hogyan szavaznának egy esetleges EU-tagságról szóló népszavazáson. Jelenleg körülbelül 39 százalékuk bizonytalan a válaszában”, nyilatkozta Radić Milosavljević.

Továbbá, a megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy a nemzeti érdekek érvényesülése szempontjából fontos az EU-val való együttműködés, amely nem feltétlen jelent tagságot is.

Ami a térségbeli és nagyhatalmi kapcsolatokat illeti, a megkérdezettek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy prioritásként kezeli a térség országaival való jó kapcsolatokat, majd ezt követi az Orosz Föderációval való jó kapcsolatok.

Hasonló arányban, a megkérdezettek 81 százaléka gondolja úgy, hogy nem szabad szankciókat kiszabni Oroszországgal szemben. 12 százalékuk nem tudja, 8 százalékuk pedig azt mondta, hogy igenis kell szankciókat bevezetni.

A legfőbb nemzeti érdekek között a válaszadók a Pristinával való kapcsolatok normalizálását tartották számon, amit a válaszadók 73 százaléka nyilatkozott anélkül, hogy pontosította volna, hogy ez a normalizálás a függetlenség elismerését vagy az ENSZ-tagság elismerését jelenti-e.

A felmérés kimutatta, hogy a polgárok prioritást élveznek az Eurázsiai Unióban, amely Oroszországból, Fehéroroszországból és Kazahsztánból áll, és a válaszadók 46 százaléka gondolja úgy, hogy ez a tagság fontos nemzeti érdek.

A megkérdezettek 13 százaléka véli úgy, hogy Szerbia a Nyugathoz tartozik, mintegy 20 százalékuk pedig hogy a Kelethez. 53 százalék szerint Szerbia nem tartozik sem a Nyugathoz, sem a Kelethez. Itt is nagy a bizonytalan válaszadók aránya, hiszen 14 százalék nem tudott biztosat állítani.

A megkérdezettek egyharmada alapvetően a katonai semlegesség politikáját támogatta, míg 12 százalék nem támogatta ezt – közölték a felmérés készítői.

Arra a kérdésre, hogy mely nagyhatalommal való együttműködést választanák, a megkérdezettek 44 százaléka Oroszországot, 17 százaléka az EU-t, 3 százaléka pedig az Amerikai Egyesült Államokat választaná.

A Szerbia nemzeti érdekeiről szóló közvélemény-kutatás idén augusztus 5. és 15. között készült, az Alap a Tudományért (Fond za nauku) támogatásával. (021.rs/Beta)