Az európai autóiparban tapasztalható keresletcsökkenés és a megrendelések visszaesése miatt a szerbiai gyárak is a termelés mérséklésével szembesülnek – figyelmeztetett a Szerbiai Fémipari Dolgozók Független Szakszervezete. A szakszervezet szerint különösen Németország autóiparában erős a költségek csökkentésére irányuló nyomás a gyengülő kereslet és a szerkezeti átalakulás miatt, ami a szerbiai üzemekre is hatással van, írja a Politika.

A szakszervezet szerint a termelés visszaesése közvetlenül növeli a fölöslegessé váló munkaerő számát. Tavaly az ágazatban 12.640 munkavállalót küldtek fizetett szabadságra, amely alatt bérük 60 százalékát kapták meg, és sok esetben a szabadság időtartama meghaladta a törvényben meghatározott 45 munkanapot. A szakszervezet emlékeztetett arra is, hogy 2025-ben ez a gyakorlat több mint 6000 dolgozó elbocsátásához is vezetett.

A közelmúltban a kormány képviselőivel folytatott egyeztetés után az ágazati szakszervezet sürgős és rendszerszintű intézkedéseket kért az államtól annak érdekében, hogy az autóipari válság által érintett munkavállalók valódi, ne csupán deklaratív védelmet kapjanak.

Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora emlékeztetett arra, hogy Szerbia kedvező feltételeket teremtett a német vállalatok, különösen az autóipari cégek befektetései számára. Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi változások nem a szerb gazdaságtól függenek.

Mint mondta, a szerbiai autóipari beszállító üzemek többsége megrendelésre termel, és ez a modell egyre kevésbé működik zökkenőmentesen. Ha a német autógyárak visszafogják a termelést, az a szerbiai gyárakat is közvetlenül érinti.

Savić szerint Szerbiának a jövőben kisebb hangsúlyt kellene fektetnie az autóipari beszállítóként működő üzemek támogatására, és inkább olyan gyárakba kellene beruházni, amelyek késztermékeket állítanak elő.

Úgy véli, az ország iparpolitikájának részben vissza kellene térnie azokhoz az elvekhez, amelyek az egykori Jugoszlávia idején működtek, amikor számos nemzetközileg ismert márkát létrehozó iparvállalat jött létre, és a termelés jelentős része exportra készült.

A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: egy hasonló iparfejlesztési modell újjáépítése ma jóval nehezebb lenne, mivel korlátozottak a pénzügyi források, és a szükséges szakemberállomány sem áll teljes mértékben rendelkezésre. Ennek ellenére – tette hozzá – valahol el kell kezdeni az ipar megújítását.