A Csóka Községhez tartozó Egyházaskér (Verbica-Vrbica) közelében két napra megnyitották a szerb-román államhatárt. A megnyitón a csókai és a romániai Valkány önkormányzatának képviselői mellett tartományi képviselők, a helyi közösségek vezetői és az észak-bánáti körzetvezető is megjelent.

Amint azt Balázs Ferenctől, Csóka polgármesterétől a megnyitó után hallottuk, a határátkelő újbóli megnyitását többszöri sikertelen próbálkozás előzte meg, míg végre sikerült elérni, hogy ha csak erre a két napra is, de a két szomszédos ország állampolgárai igénybe vehessék.
- Célunk természetesen a határátkelő folyamatos működtetése, hiszen az észak-bánsági körzetben a magyar-román-szerb hármashatártól egészen Szerbcsernyéig két olyan határátkelőhely is akad, amelyik nem üzemel, egyik éppen ez az egyházaskéri. Értékelésünk, de román szomszédaink értékelése szerint is lenne forgalma ennek a határátkelőnek, hiszen a határ két oldalán élő román, szerb vagy magyar lakosságot szoros rokoni szálak kötik össze, a kapcsolatok ápolását viszont nagyban megnehezíti, hogy rokonok, barátok, ismerősök csak hosszabb kerülővel tudják egymást látogatni. Addig, amíg nem tudjuk elérni a határátkelő állandó nappali nyitva-tartását, azon fáradozunk, hogy legalább Csóka és Valkány jelesebb ünnepein, rendezvényein megnyithassuk az átkelőt, hogy a két ország itt élő polgárainak a rokoni kapcsolatokon túl művelődési, idegenforgalmi vagy más igényeit is kielégítsük – mondta a polgármester.

A mostani határnyitás is egy hagyományos csókai rendezvényhez, a VIII. Dobos-fesztiválhoz, a kisbírók nemzetközi fesztiváljához köthető, amelyet péntektől vasárnapig tartanak a településen.

A román oldalról érkezett vendégek azt nyilatkozták, hogy az ottani polgárok is bíznak a határátkelő megnyitásában, hiszen az nagyban megkönnyítené életüket, lehetővé tenne akár egy pozitív munkaerő-vándorlást, de gazdasági kapcsolatok felvételére is lehetőséget nyújtana, annál is inkább, mivel Csókához hasonlóan a mintegy 1.800 lakosú Valkány lakossága is a mezőgazdaságból és a feldolgozóiparból él.

Bödő Sándor