Derékba törheti a magyar-szerb megbékélési folyamatot az, hogy Szabadkán ellopták a Zentai úti temetőből az 1944/45-ös vérengzések emlékére állított szobrot - nyilatkozott vasárnap az MTI belgrádi tudósítójának Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke.

A politikus szerint nem egyszerű lopásról van szó, hanem ez egy olyan üzenet, "amely megpróbál szembefordulni azzal a régóta várt folyamattal, amely Csúrog apropóján, illetve azt megelőzően és azt követően elindult".

Idén júniusban a vajdasági Csúrogon a szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében, a II. világháborúban ártatlanul megölt magyar és szerb áldozatok vesztőhelyén rótta le kegyeletét Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő.

Pásztor István elmondta, hogy a lopás ugyan elég gyakori jelenség a szerbiai társadalomban, de nem mindegy, hogy mi a bűncselekmény tárgya. Szerinte "kilóra lehet ugyanaz két dolog, de amikor valakik arra vetemednek, hogy egy ilyen jellegű emlékművet lopjanak el, akkor ott a tárgyi értéken túlmenően a dolognak az eszmei értékét is meggyalázzák, ellopják, sárba tiporják, és ez az, ami igazán megdöbbenti az embert".

A VMSZ elnöke szerint csupán szándék kérdése, hogy kézre kerítik-e a Vergődő madár nevű szobor ellopásának elkövetőit, mert a tettesek rengeteg nyomot hagytak maguk után. Az elkövetők elfogása azonban "nem elég" - fogalmazott Pásztor István. Ahhoz hogy a magyar-szerb megbékélési folyamat folytatódni tudjon, a bűnüldöző szerveken túlmenően a kormány is állást kell, hogy foglaljon, "azt üzenve az elkövetőknek, hogy Szerbiában ez tűrhetetlen viselkedési forma".

Pásztor István szerint a szerb kormánynak azonnali hatállyal meg kell hoznia azt a rendeletet, amely jogi értelemben pontot tesz a kollektív bűnösség ügyére a Vajdaságban. Vagyis semmissé kell tenni azt a korábbi rendeletet, amely kimondja három vajdasági település - Csúrog, Zsablya és Mozsor - magyar lakosságának kollektív bűnösségét. Miután megszületik ez a rendelet, november 2-án a szerb kormány megkoszorúzhatná a Zentai úti temetőben nyugvó áldozatok emlékművét. Amennyiben ez megtörténik, az lesz az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél rója le kegyeletét. Pásztor István viszont kiemelte, hogy a két dolog, vagyis a kormányrendelet elfogadása és a koszorúzás csak együttesen képzelhető el. A VMSZ elnöke szerint fontos lenne, hogy a kormány megjelenjen november 2-án, és elhelyezze a kegyelet virágait Szabadkán, attól függetlenül, hogy addig sikerül-e helyreállítani az emlékművet vagy sem. "A szobor ilyen szempontból áldozata ennek a cselekedetnek. A koszorúzás megtörténhet, mert a hely megvan. Ezzel a megemlékezés szükségessége nem veszített a súlyából, hanem legalább olyan maradt, vagy még fontosabb" - mondta Pásztor István.

1944 őszén Szabadkán a Zentai úti temető agyaggödrében több száz embert, köztük magyarokat, horvátokat és németeket végeztek ki a partizánok. A Szabadkáról és környékéről elhurcolt és kivégzett áldozatok közül eddig összesen 852-t azonosítottak.

A most ellopott 350-400 kilogrammos bronzszobor Kalmár Ferenc szobrászművész alkotása, aki a múlt héten hunyt el. A Vergődő madár nevű szobrot az alkotó a hamvaiból feltámadó főnixmadárnak nevezte, sokak szerint viszont egy turulmadarat szimbolizált. (MTI)