Újhelyi Lukács, a Magyar Szó TJGYT elnöke május 7-én kelt levelében lemondott tisztségéről. Hajnal Jenő, az MNT elnöke a megüresedett helyre Limburger József újvidéki okleveles jogászt javasolta a Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén.

Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) azt kifogásolta, hogy a lemondólevelet nem csatolták az anyaghoz, ezért annak tartalmát az MNT tagjai nem ismerhették meg. Hajnal Jenő ezt azzal indokolta, hogy neki címzett, személyes levélről volt szó, de később mégis arra kérte Lulić Emilt, az MNT jogászát, hogy olvassa fel a levelet.

A levélben Újhelyi azt írta, hogy második mandátumának felén túl egy számadást végzett, hogy mit sikerült teljesítenie vállalásaiból. Sikerként könyvelte el, hogy első mandátuma alatt sikerült a csődközelbe került lapot megmentenie, s így annak munkatársai nem kerültek az utcára. Kiemelte: ezt úgy érte el, hogy nem a béreket, hanem az anyagi kiadásokat csökkentette. A második mandátumban a fizetéseket szerette volna növelni átlagban legalább 60 ezer dinárra, de ehhez sem az igazgató sem az MNT támogatását nem kapta meg. A hazai és a magyar támogatásoknak köszönhetően erre meglettek volna a források, de a leköszönő TJGYT- elnök szerint az igazgató inkább az irodisták számát növelte. Az eltérő álláspontok miatt úgy érezte, hogy vállalásait nem tudja teljesíteni, s ezért lemondott tisztségéről, állt a levélben.

Újabb felszólalásában Zsoldos Ferenc (MM) azt mondta, hogy nem akar Újhelyi védője lenni, hisz több korábbi döntése miatt őt is felelősség terheli, például újságírók elbocsátása kapcsán, de végig kell gondolni a bérfejlesztések kérdését, hogy az újságírók megmaradjanak a lapnál, s ne változtassanak pályát vagy ne menjenek külföldre.

Hajnal Jenő szerint egy olyan bizalmi kérdés merült fel a Magyar Szó vezetése és a TJGYT elnöke között, ami miatt neki lépnie kellett és meg kellett hoznia ezt a döntést. Kiemelte: lapjaink sajátos helyzetben vannak amiatt, hogy részben állami finanszírozásúak, s életben van a létszámstop és a fizetések is be vannak fagyasztva. Kérdés, hogy lapjainkat milyen kategóriába lehet besorolni, de elindult egy olyan folyamat, aminek köszönhetően a fizetések kérdéséről is nyíltan lehet majd beszélni.

A szavazáskor a Magyar Összefogás tagjai támogatták a TJGYT elnökének cseréjét, az ellenzék nemmel szavazott.

A folytatásban elfogadták a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény 2018. évi munkajelentését. Nadrljanski Tornai Erika igazgató kiemelte, hogy tervben van a 30 éves épület nyílászáróinak a cseréje, illetve egy új vetítővásznat is kap majd az intézmény.

Napirendre került Óbecse és Kevevára községek általános iskolai hálózatának tervezete. Jerasz Anikó, az MNT VB elnöke kiemelte, hogy Óbecsén is megmarad mindegyik tanintézményben a magyar oktatás, illetve az iskolák önállósága, s ugyancsak önálló marad Kevevára Községben a székelykevei iskola.

Kisebb vita alakult ki a tartományi tájékoztatási pályázat kapcsán. Zsoldos Ferenc szóvá tette, hogy a kisebbségi tájékoztatás arányaiban kevesebb pénzhez jut, s ezt jelezni kellene az illetékes tartományi titkárságnak. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy Antalfalva Községben a szerb és szlovák nyelven sugárzó helyi rádió fennmaradt, nem privatizálták, s a község pénzeli továbbra is. Ez egy pozitív példa Zsoldos Ferenc szerint, amit a Szabadkai Rádió esetében is lehetett volna alkalmazni.