Illusztráció

A vízgazdálkodást és a szélsőséges időjárási jelenségek okozta kockázatok mérséklését segítő monitoringrendszert alakítottak ki uniós támogatással a Dél-Alföldön és Vajdaságban – írja az MTI.

Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának adjunktusa a kétéves program eredményeit bemutató pénteki konferencián elmondta, a klímaváltozás következtében a Kárpát-medencében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek.

Ezek közül területi kiterjedését és gazdasági hatását tekintve is az aszály és a belvíz a legjelentősebb. Ezek környezeti, gazdasági és - a régió jelentős részben mezőgazdaságból élő lakossága számára - társadalmi problémákat okoznak - közölte a szakember. Példaként említette, hogy

tavaly októbertől az idén márciusig alig esett csapadék,

így szokatlan időszakban alakult ki aszály. Az ezt követő hónapokban azonban az átlagos mennyiség két-háromszorosának megfelelő eső a belvízi jelenségek mellett kártevők elszaporodását is okozta.

Az SZTE, az Újvidéki Egyetemmel, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósággal, valamint a Vajdasági Vizek Közvállalattal közösen alakított ki Csongrád és Bács-Kiskun megye, valamint Vajdaság területét lefedő monitoringrendszert, amely az aszály és belvízi jelenségeket és ezek vegetációra gyakorolt hatását vizsgálja. Az adatok egy részét 10-500 méteres felbontású műholdképek alapján rögzítik, ezeket a projekt keretében beszerzett merevszárnyú drónok felvételei segítségével pontosítják, kiegészítve a határ két oldalán működő nyolc-nyolc talajnedvességmérő és meteorológiai állomás adataival. A 850 ezer eurós összköltségvetésű projekt két mintaterületén, a Dong-ér, illetve a Csurog-Zsablya vízgyűjtőjén az érintett szervezetek a belvizes és vízhiányos helyzeteket komplexen kezelő üzemirányítási, illetve beavatkozási tervet dolgoztak ki.

A folyamatosan gyűjtött adatokat mindenki számára szabadon hozzáférhető interaktív térképen mutatják be. Mobiltelefonos applikáció is készült, amely segítségével regisztrációt követően az érintettek, például vízügyi szakemberek, gazdálkodók, önkéntesek küldhetnek be adatokat megfigyeléseikről, az aktuális belvízelöntésekről. (MTI)