Az újonnan megalakult Emberi-, kisebbségjogi és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője, Gordana Čomić a szerbiai nemzeti tanácsok képviselőit fogadta ma Belgrádban.

A kisebbségi vezetők arra készültek, hogy a találkozón elégedetlenségüket fejezik ki azon tervezet miatt, hogy húsz százalékkal csökkentik a szerbiai kisebbségi önkormányzatok költségvetését. Végül is a tiltakozásra nem került sor, mivel a miniszter asszony maga is bejelentette, hogy nem ért egyet ezzel a megszorítással.

Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét kérdeztük a találkozó után.

- Első összejövetelét tartotta meg ma Belgrádban az Emberi, kisebbségi jogi és társadalmi párbeszéd minisztériuma Gordana Čomić tárcavezető vezetésével. Mivel hosszú ideje nem volt minisztériuma az emberi és kisebbségi jogoknak Szerbiában, ez az összejövetel ebből a szempontból is különleges volt. Másrészt azért is jelentős volt ez a találkozó, mert alighogy megalakult ez a minisztérium, a tárcavezető fontosnak tartotta, hogy összehívja a nemzeti tanácsok vezetőit. Harmadrészt, fontos volt, mert ebben az évben a járvány miatt a költségvetés előirányzata szerint 20 százalékkal csökkentették volna a nemzeti tanácsok működési és programtevékenységének a támogatását. A tegnap megtartott nemzeti tanácsi koordináción arra készültünk, hogy ezekkel a problémákkal előállunk és a jövő évi költségvetési keretek kapcsán is próbáltuk volna az elvárásainkat elmondani a miniszter asszonynak. Kellemes meglepetésként tapasztalhattuk azonban azt, hogy nagyon hozzáértően, a kisebbségi kérdések iránt fogékonyan fogadott bennünket, és már a bevezetőjében elmondta, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a 20 százalékos tervezett csökkentés elmaradjon. Másrészt a jövő évi költségvetésre is oda fog figyelni, hiszen kisebbségi érdekvédelmet napi, pénzügyi gondok mellett nem lehet képviselni és megvalósítani.

Ugyancsak kellemes meglepetés volt, amikor a bevezetőjében arról beszélt, hogy fő küldetése, ami meglepte a világot, hogy Szerbia megváltozhat, másmilyen kisebbségi és emberi jogi politikát tud képviselni. Ebből adódóan a jövő évi népszámlálásról is beszéltünk, hogy a nemzeti tanácsok miként tudnának a minisztériummal úgy együttműködni, hogy identitásában, nemzeti hovatartozásában minél több ember a kisebbségi érzésében elkötelezetten nyilatkozzon meg, azaz vállalja fel nemzeti hovatartozását.

Ami ugyancsak fontos volt, bár nem kisebbségi kérdés, de ugyanúgy érint bennünket, mint a többségi nemzetet, hogy olyan társadalmat kell építeni, amelyben a kisebbségeknek fontos szerepe van. Fontos, hogy a kisebbségek elégedettek legyenek, mert akkor a közhangulat a kisebbség és a többség esetében is úgy alakulhat, hogy a szülőföldön való maradás, az itthon való boldogulás, a családalapítás,a gyermekvállalás is előtérbe kerül, ez pedig többségnek és kisebbségnek egyaránt fontos.

- Az elkövetkező időszakban milyen gyakran lesznek majd találkozók és milyen témákat terveznek majd felvetni?

- Rendszeres találkozók lesznek. December 15-éig a nemzeti tanácsok elküldik a saját problémáikkal, gondolataikkal, észrevételeikkel, javaslataikkal kapcsolatos leveleiket, és az alapján áll össze a jövő évi programja a minisztériumnak. Nyilvánvalóan itt a kisebbségi érdekvédelem kapcsán a kisebbségi nemzeti tanácsokkal tematikus programok lesznek, a népszámlálásra való felkészülés az egyik legfontosabb ilyen téma. Ugyanakkor egyedi témákat is megtárgyalunk majd, sőt minden nemzeti tanács meg is hívta a tárcavezetőt, hogy saját problémáikkal külön is megismerkedhessen ott, ahol a tanácsok székhelye van, ahol az adott közösség él, hogy meg tudják mutatni értékeiket, amit fontosnak tartanak.

Én úgy látom, hogy a derűlátás nemcsak most, a mai ülés után érezhető, hanem egy olyan tárcavezetőt kaptunk a kisebbségek védelmében, aki tudja, hogy mit akar, mit szeretne. Itt most az a kérdés, hogy a többi minisztériummal ez a kapcsolat hogyan tud kialakulni, kibontakozni. Ha ennek a lehetősége adott lesz, akkor a jövőben egy eredményesebb együttműködés alakulhat ki.