Újvidéken megemlékeztek a 79 évvel ezelőtti hideg napok áldozatairól. A központi rendezvényt a Dunai rakparton, a Család nevet viselő emlékműnél tartották. Politikusok, polgárok és az áldozatok leszármazottai is lerótták kegyeletüket, tudósít a Pannon RTV.

1942. januárjában a magyar katonai alakulatok razziát indítottak a visszafoglalt Bácska Sajkás-vidékén. A túlkapásba torkolló akciónak több ezer szerb, zsidó és roma nemzetiségű személy esett áldozatául, de magyar személyeket is kivégeztek. A Sajkás-vidéken elkövetett események felelőseit még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. A második világháború után pedig Budapest kiadta Jugoszláviának a fő vétkeseket, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

Az újvidéki megemlékezésen Miloš Vučević polgármester rámutatott, hogy a múltból tanulni kell, és együtt kell megakadályozni az ilyen események megismétlődését.

„Ha nem emlékezünk a múltra, a szörnyű történelem és a még szörnyűbb bűntények megismétlődhetnek. A hírhedt újvidéki razziára, amelyben teljes családokat vittek a vesztőhelyre, nem azért kell emlékeznünk, hogy haragot vagy keserűséget érezzünk, vagy hogy a gyűlöletre gyűlölettel válaszoljunk, hanem hogy ez a fájdalmas emlékezés megerősítsen minket a további harcban a fasizmus ellen, a patológiás gyűlölet és gonosz ellen”, mondta.

Isaac Aziel szerbiai főrabbi a szerbiai zsidó hitközség nevében mondott beszédet, a pravoszláv egyház nevében Irinej bácskai püspök emlékezett. Hangsúlyozta, hogy a bűnténynek mindig van neve, és egyének vagy egy egész katonaság tettei miatt nem bűnhődhet egy teljes nép.

„A magasztos keresztény parancsolat a megbocsájtás. Az emlékezés szent erény. A haragtartás bűn. Ezért emlékezünk és imádkozunk Istenhez minden áldozatért, a megbocsájtással pedig jobb világot és jobb jövőt építünk a szerb népnek, és minden más népnek, akikkel évszázadokig osztoztunk és osztozunk az élettéren.”

A megemlékezésen többen koszorúztak. A tartományi képviselőház nevében Pásztor István házelnök helyezte el a kegyelet virágait, Magyarország nevében pedig Pintér Attila belgrádi nagykövet.

Az 1942-es hideg napok után 1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek nem csak magyarok estek áldozatául, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is. Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, a történelmi megbékélés jegyében. A magyar államfő pedig korábban a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett büntetettekért. (Pannon RTV)