A péterváradi vár építése 330 évvel ezelőtt kezdődött. A várnak jelentős szerepe volt a magyar történelemben, ma pedig már a fesztiválozók egyik kedvenc helyszíne Vajdaságban. A péterváradi vár falai között rendezik minden nyáron az EXIT fesztivált, amely ma a Balkán legnagyobb zenei-kulturális kavalkádja.

A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt. A Várat 1237-ben említették először Peturwarod néven (az uradalom birtokosa a Bánk bánból is ismert Petur bán volt).1463-ban ott kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen. 1526. júliusában a várost majd a várat is elfoglalta a török.

A most is álló péterváradi várat 1692-ben, I. Lipót német-római császár idejében kezdték építeni, méghozzá az előzőleg ott álló középkori magyar vár helyén, amely a ciszterci apátság köré épült. A török elleni védővonalban (1694-ben rövid időre bevették a törökök) kulcsszerepet kapott vár építése 1780-ig tartott. Állandó őrséget már 1702-ben létesítettek, amely magyar huszárszázadból és szerb hajdúkokból állt. Közvetlen közelében aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett 1716. augusztus 5-én.

A vár védőinek, akik hűek maradtak a magyar kormányhoz, jelentős helye volt az 1848/49-es harcokban. 1849. június 12-én és 13-án a forradalomhoz és szabadságharchoz hű magyar honvédség sikeresen megvédte a Várat a Jellasics horvát bán által vezérelt császáriakkal szemben. Az ostromot visszaverő tüzérség a Várból lőtte Újvidéket, ahol az ellenség gyülekezett, óriási károkat okozva. A Vár védői 1849 szeptemberében adták fel magukat, miután megérkezett a világosi fegyverletételről szóló hír. Ez volt az utolsó előtti magyar erődítmény (Komárom előtt), amely feladta magát.

Az első világháborút követően Szerémséget az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén (utóbb Jugoszláv) Királysághoz csatolták. A két világháború között kiadták a parancsot a péterváradi vár lebontására, amely meg is kezdődött, ám egy szerb ezredes leállíttatta a rombolást. A második világháború alatt, 1941–1944. között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.

A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.

1980–1989. között önálló község, 1989–2002. között Újvidék község része, 2002. óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város egyik községeként alárendelt szerepű. A 2011-es népszámlálás szerint mintegy 14.000 lakosa van. (Vajdaság Ma archívum/Wikipedia)