Dr. Rajki Mártonnak, a magyar forradalom zentai származású mártírjának az emlékére elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával emlékeztek meg Zentán az 1956-os forradalom 66. évfordulójáról a városháza oszlopcsarnokában.

Az alkalmi megemlékezésen Pataki Tibor beszélt a zentai születésű ügyvédről, illetve az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről.

– A kommunizmus koporsójába a magyarok ütötték az első szeget. Az ’56-os szabadságharc volt a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, amely a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött. A világ megtanulhatta, hogy nincs hatalmasabb erő, mint a szabadság utáni vágy. És ezt az erőt sem kormányok, sem zsarnokok, sem a katonaság nem tudja legyőzni – ecsetelte Pataki, majd pedig Az 1956-os magyar forradalom egyetlen zentai és egyetlen ­ügyvéd mártírja életútját mesélte el,. aki erősen magyar érzelmű ifjúként az egyetemi évei alatt fokozatosan jutott el a további életét meghatározó keresztény értékvilághoz. Tanulmányai utolsó éveit Nürnbergben végezte. 1924-ben tért vissza Magyarországra.

1942-ben behívták katonai szolgálatra. 1944 júniusában a második zsidótörvény alapján zsidó származása miatt munkaszolgálatra vitték Pestszentlőrincre. A kemény fizikai munkát jól tűrte, hiszen fiatal korában sokat birkózott, vívott, remek ökölvívónak számított. Dr. Rajki Márton egy rövid eltávozás alkalmával október 24-én megszökött a táborból, hazamenekült, és lakásában bujkált.

A II. világháború után nagy lelkesedéssel vállalt szerepet a közéletben. Keresztényszocialista nézetei a Kisgazda Párt felé irányították. A párt újpesti főtitkára lett, szervezte a napról napra nagyobb taglétszámú helyi szervezetet. Az 1956-os forradalom kezdetén a megalakult az újpesti Forradalmi Bizottság elnökének választották, de mindössze 4 napot töltött el ebben a tisztségben.

1956. október 27-én lemondott a Forradalmi Bizottság elnöki tisztéről, és átadta a vezetést Kósa Pálnak. Másnap bejelentette, hogy a továbbiakban nem vállalja a bizottsági tagságot sem. Négy napos elnöki tevékenysége alatt senkit nem ért bántódás, az általa vezetett testület törekvése arra irányult, hogy a tisztviselőket újra munkába állítsák, és megteremtsék a város nyugalmát. Letartóztatását követően sem rejtette véka alá politikai véleményét. Hosszú memorandumot fogalmazott Kádár Jánosnak, amiben javaslatot tett az ország helyzetének tisztességes rendezésére. Ebben a keresztényszocialista, a kisgazda, a szociáldemokrata és a kommunista erők összefogását vetette fel. A fogalmazványt azonban nem adta postára. Dr. Rajki Mártont a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés szervezésével és vezetésével vádolták, mely a legszigorúbb vád volt a hatalom szemében. Az ítélet 1959. március 15-én született meg. Rajki Mártonra – tíz társával együtt – az elsőfokú bíróság halálbüntetést szabott ki. A szervezkedés vezetése mellett gyilkosságra való felbujtásnak minősítették békére szólító beszédjeit.

Dr. Rajki a bíróság előtt nyíltan vállalta politikai hovatartozását. Hangot adott meggyőződésének, miszerint a kommunista rezsim elleni összeesküvés nem elítélendő, hangoztatta álláspontját, hogy bűnt nem követett el. Véleménye szerint vallásos meggyőződése miatt került bíróság elé, s ezt a tárgyalásokon is többször kijelentette. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú tárgyalás előtt enyhítésre javasolta az ítéletet. A tanácselnök, nem kegyelmezett. 1959. július 28-án kihirdették a másodfokú ítéletet, mely hét ember halálbüntetését mondta ki. Köztük volt dr Rajki Márton is.

Pataki beszédét követően a politikai szervezetek és civil szervezetek képviselői dr. Rajki emléktáblájára elhelyezték az emlékezés virágait.

A megemlékezés a zentai művelődési házban folytatódott, ahol a Himnusz felcsendülését követően Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere mondott ünnepi beszédet. A polgármester beszédében kiemelte, hogy Az 1956-os forradalom egy, a szovjet elnyomásba belefáradt erős nemzet demokrácia iránti vágyából nőtt ki. Az emberek által hozott áldozatok világosan jelezték a magyarok hazaszeretetét, a demokratikus berendezkedés és a szabadság iránti vágyukat és azt, hogy elkötelezték magukat egy szabad és jobb jövő iránt mind maguk, mind a gyermekeik számára.

Czegledi ezt követően dr. Rajki Mártonnak az 1956-os forradalomban betöltött szerepét méltatva hangsúlyozta, hogy a mártírhalált halt zentai sz­ületésű ügyvéd mindig hű volt nemzetéhez, a békéhez, és vallásossága segítette a vészterhes időkben.

– Az utókornak azt üzente, hogy vállaljuk tetteinket, nemzetünket, vallásunkat. Ez mindig és mindenkor átsegít bennünket a nehézségeken. Éljük meg közösségeinket, éljük meg a lehetőségek adta minden pillanatot, együtt, közösen. Mert abban van az erő, lehetőség, amit itt közösen megteremtünk – emelte ki Zenta polgármestere.

A polgármesteri beszédet követő ünnepi műsorban közreműködött a Fokos zenekar, Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ Szikra és Ispiláng néptánccsoportja.