November 2-án a délvidéki magyarság a partizánmegtorlások ártatlan magyar áldozataira emlékezik. A központi megemlékezést Szabadkán, a Vergődő madár szobornál tartották, de több vajdasági településen is gyertyák gyúltak a vértanúk emlékére az elmúlt napokban. 1944 őszén, a partizáncsapatok Bácskába való bevonulása után ezrek estek áldozatul – túlnyomórészt magyar civilek, akiket kollektív bűnösséggel vádoltak. A vérengzések az 1942-es újvidéki razzia megtorlásaként történtek.

A Zentai úti temető Vergődő madár emlékművénél ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással hajtottak fejet az 1944–45-ös megtorlások ártatlan áldozatai előtt. Az eseményen Gyivánovity Dániel, a városi képviselő-testület elnöke hangsúlyozta:

„E nap nem csupán a személyes gyász ideje, hanem közös történelmi fájdalmunké is.”

Az istentiszteletet katolikus, református, evangélikus és zsidó felekezetek képviselői koncelebrálták, a megemlékezés végén pedig koszorúzással tisztelegtek az elhunytak emléke előtt.

„Ötven évig hallgatásra voltunk ítélve”

November 2-án megemlékezést tartották a magyarkanizsai Nagytemetőben, ahol fejet hajtottak a 1944 őszén elhurcolt és kivégzett ártatlan áldozatok előtt. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke elmondta: a megtorlások áldozatainak pontos száma máig ismeretlen.

„Az emlékezés és a remény szimbóluma”

Halottak napján a bajmoki Akácfa Emléktemetőben hajtottak fejet a több mint kétszáznegyven magyar, német és horvát áldozat előtt, akiket 1944 novemberében hurcoltak el és végeztek ki a település határában. Az egykori tömegsír helyén ma kereszt őrzi az ártatlanok emlékét.

„Nem szabad elfelednünk őket”

A csantavéri Nagytemetőben imádsággal és koszorúzással hajtottak fejet november 2-án az 53 helyi magyar áldozat előtt. A megemlékezésen a Szabadkai Főkonzulátus, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Szabadka Város és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség képviselői is lerótták tiszteletüket.

„Vér, könny és remény”

Zentán kegyeleti szentmisével és koszorúzással emlékeztek november 1-jén a Tisza-parti város hőseire és ártatlan áldozataira a felsővárosi köztemetőben. A megemlékezés az 1848/49-es emlékműnél folytatódott, ahol Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott beszédet.

„Az áldozatok, akik példát mutatnak”

Az óbecsei magyarság november 1-jén a belvárosi temető kopjafájánál emlékezett az ártatlanul elhurcolt és kivégzett magyarokra. A megemlékezésen Kiss Igor, a képviselő-testület elnöke idézte fel a tragikus eseményeket, majd Fuderer László plébános mondott imát az áldozatok lelki üdvéért.

„A keresztény ember hiszi, hogy a halál nem a végpont”

A horgosi temetőben is november 1-jén emlékeztek a mintegy hetven helyi áldozatra. Sors Róbert, a helyi közösség elnöke kiemelte: sokukat máig ismeretlen okból hurcolták el. A megemlékezésen imával, szavalatokkal és közös énekkel adóztak az áldozatoknak, az emlékhelyet pedig Verebélyi Árpád plébános áldotta meg.

„A meghurcoltak emberi méltóságának visszaadása”

A Tisza-parti Adorjánon október 31-én, a vérengzés 81. évfordulóján hajtottak fejet azok előtt az ártatlan férfiak előtt, akiket 1944-ben a partizánok bírósági ítélet nélkül a folyóba lőttek.

„Életüket adták a hitükért”

A Havas Boldogasszony-templomban idén is szentmisével emlékeztek az 1944–45-ös délvidéki megtorlások pap- és szerzetesáldozataira. A véres megtorlások idején tizenhét bácskai lelkipásztor és két ferences szerzetes adta életét hitéért és magyarságáért.

Forrás: Pannon RTV, Vajdasági RTV, Magyar Szó