Nekünk fontos, hogy a hitet olyan közegben tudjuk megélni, melynek méltósága tükrözi az egyház reménységét és hivatását – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár szerdán Zomborban a Szent István király-templom felújított orgonájának átadóünnepségén.

Hozzátette: ezért újult meg az elmúlt 16 évben 4000 templom, és épült további 200 szerte a Kárpát-medencében. A célunk, hogy az idén folytassuk a megkezdett munkát, ehhez számítunk az önök támogatására is – húzta alá.

„Ez az orgona végig szolgálta a magyarság egyik legsötétebb, legnehezebb évszázadát. Sokat veszítettünk, de a reménységünk, bizodalmunk a gondviselésben mindig megmaradt” – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc. Mint mondta, az orgonát azzal a reménységgel kell hallgatni, hogy a hit a jövőben is képes megtartani a magyar nemzetet. „Kívánom önöknek, amit minden magyar közösségnek is kívánok a világon, hogy állhatatosan maradjunk meg ezen a talapzaton állva” – szögezte le.

„Minden működő orgona egy lélegző, eleven hangszer. A magyarság elmúlt 16 évét is jól jellemzi ez az elevenség és a levegőhöz jutás. A 2010-ben végrehajtott nemzetpolitikai fordulat lényege az volt és az ma is, hogy nemzetünket felemelje, megerősítse”, közölte, majd emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti politika „még a levegőt is sajnálta” a külhoni magyaroktól, írja az MTI.

Közölte: ma is vannak Magyarországon olyanok, „akik más alapra építenek, ha ugyan építenek is bármit”.

„Vannak, akiknek a magyarok szabadsága beáldozható, sőt még rosszabb, akár meg is vásárolható. Vannak, akiknek annál jobb, minél rosszabb nekünk, magyaroknak. Van olyan vezetőjük, aki papokat fenyeget, és hívekkel ordibál. Magyarország kormányát ma viszont olyan személyek alkotják, akik Szent Istvánnal együtt hisznek a hit, nemzet megtartó erejében” – zárta szavait a nemzetpolitikai államtitkár.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy Zombor a vajdasági magyar közösség egyik legkiemelkedőbb központja.

„A zombori magyarság pedig a vajdasági magyarság és az egyetemes magyarság elválaszthatatlan, elidegeníthetetlen része, az a része, amely Vajdaságon belül azok közé tartozik, amelyek a legtöbbször és a legtöbbet szenvedtek. A trianoni békediktátum után, a második világháború végén, az azt követő évtizedekben, de a 90-es évek első felében is a leginkább ők érezhették a bőrükön a magyarsággal járó kihívásokat” – hangsúlyozta.

Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében a százéves orgonát az évszázad tanújának nevezte, amely „túlélte a történelem viharait, magában hordozza a délvidéki magyar közösség küzdelmeit és reményeit”.

A százéves zombori orgona felújítását a Nemzetpolitikai Államtitkárság 40 millió forinttal támogatta. Az orgonát 1926-ban a salzburgi Mauracher orgonaépítő mester készítette. Ez Vajdaság legnagyobb, illetve Szerbia második legnagyobb egyházi orgonája.