A Vajdasági Magyar Jogász Egylet és az magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet közös szervezésében ma nagyszabású jogászkonferenciát tartanak a Palics Magyar Művelődési Egyesület dísztermében. A szakmai tanácskozás iránt jelentős az érdeklődés, hiszen mintegy száz vajdasági, magyarországi és erdélyi jogász, ügyvéd, egyetemi oktató, joghallgató és informatikai szakember gyűlt össze, hogy a jog és a digitális technológiák találkozási pontjairól folytasson eszmecserét.

A konferencia középpontjában a mesterséges intelligencia áll, annak gyakorlati alkalmazásaival, valamint a jogrendszerre gyakorolt hatásával együtt. A résztvevők azt vizsgálják, miként alakítja át az MI a jogalkotás, a jogértelmezés és a jogalkalmazás mindennapjait, illetve milyen új kérdéseket vet fel az alapjogok, az adatvédelem vagy éppen a hatalmi viszonyok területén.

A rendezvény elején köszöntőt mondott dr. Varga Ádám, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke.

A technológiai fejlődés olyan ütemű, amelyhez a jogásztársadalomnak is folyamatosan alkalmazkodnia kell – mutatott rá dr. Varga Ádám beszédében. Mint fogalmazott, a jogászi hivatás egyik legfontosabb sajátossága éppen az alkalmazkodóképesség, amely napjainkban különösen felértékelődött. Hangsúlyozta az anyanyelv szerepét is a szakmai diskurzusban, kiemelve, hogy egyre nagyobb jelentősége van annak, ha a modern kihívásokról magyar nyelven folyhat párbeszéd.

Hugyik Richárd felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai eszköz, hanem társadalomformáló tényező is. Megjelenésével új kérdések vetődnek fel az ellenőrzés, a hatalom és a szabályozás terén, amelyekre a jognak megfelelő válaszokat kell adnia.

Kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) számára különösen fontos az anyanyelvhasználat, az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás kérdése, ezért az innováció és a hagyományőrzés közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú.

Nyilas Mihály hangsúlyozta, hogy a tanácskozás olyan témákat érint, amelyek a jogrendszerek alkalmazkodóképességét és a jogászi pálya jövőjét egyaránt befolyásolják. A digitális technológiák – az MI-től az új adatkezelési megoldásokig – alapjaiban alakítják át a szakma kereteit. Véleménye szerint a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen keressenek válaszokat a jogbiztonság és az alapvető jogok megőrzésének kérdéseire a gyorsan változó digitális térben.

A délelőtti szekcióban elsőként prof. dr. Dudás Attila alkotmánybíró tartott előadást a digitalizáció és az intelligens technológiák fogyasztóvédelmi vonatkozásairól. Őt Szilágyi Miklós ügyvéd követte, aki a mesterséges intelligencia szerbiai joggyakorlatban betöltött szerepét elemezte. Dr. Csuvik Viktor informatikus szakember, a MALI Labs technológiai vezetője a nyelvi modellek működésébe nyújtott betekintést, külön kitérve arra, milyen lehetőségeket és korlátokat jelentenek ezek az igazságszolgáltatás és a közigazgatás számára, különösen a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából.

A délutáni programban többek között dr. Klenanc Miklós az ügyvédi praxisban alkalmazható MI-alapú megoldásokról, dr. Csenterics András a mesterséges intelligencia jogi fogalmának gyakorlati értelmezéséről, dr. De Negri Laura a személyiség digitalizálásának kérdéseiről, dr. Ambrus Sándor Csaba az ügyvéd és az MI kapcsolatáról, míg dr. Gyeney Laura a jogvédelem jövőjéről tart előadást.

A konferencia mintegy száz résztvevővel zajlik, és az esti órákban a palicsi Zvonko Bogdan Borászat ad otthont a Vajdasági Magyar Jogászbálnak, amely kötetlenebb formában kínál alkalmat a szakmai kapcsolatok ápolására.

A tanácskozás így nemcsak a mesterséges intelligencia jogi vetületeit helyezi fókuszba, hanem a közösségi párbeszéd és az anyanyelvi szakmaiság fontosságát is hangsúlyozza a digitális korszak kihívásai közepette.