Bár a Delibláti-homokpusztán továbbra is tart az erdőtűz, Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter már bejelentette a terület 2027 és 2031 közötti helyreállítására és megújítására vonatkozó terv első javaslatát.

A szakértők szerint abszurd helyreállítási tervet készíteni, miközben a tűzoltók még mindig a lángokkal küzdenek. Úgy vélik, a bejelentés elsősorban a közvélemény megnyugtatását szolgálhatja.

„A szakértőkkel, egyetemi tanárokkal, valamint a tartományi és köztársasági intézmények képviselőivel közösen konkrét helyreállítási tervben állapodtunk meg” – közölte Instagram-oldalán Pavkov.

Milan Ružić, a Madárvédelmi Egyesület igazgatója szerint azonban komoly tervet addig nem lehet készíteni, amíg nem ismert a tűz végleges kiterjedése, és az sem, pontosan mi égett le.

Slobodan Milanović, az Erdészeti Kar tanára arra emlékeztetett, hogy a helyreállítási terv elkészítésére vonatkozó határidő csak a tűz teljes eloltása után kezdődik. Ezt követően a Vajdaság Erdői Közvállalatnak három hónapon belül kell benyújtania a tervet az illetékes minisztérium erdészeti igazgatóságának. Milanović szerint jelenleg kizárólag a tűz megfékezése lehet az elsődleges feladat.

A miniszter bejelentése közben más illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy a tűz továbbra sincs ellenőrzés alatt. A lángok eddig mintegy 3.500 hektárt érintettek. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter szerint a magas hőmérséklet és az erősödő szél tovább nehezítheti a tűzoltók munkáját, a szél pedig gyorsan megváltoztathatja a tűz terjedésének irányát.

Luka Čaušić, a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó szektor vezetője szintén a kedvezőtlen időjárási körülményekre figyelmeztetett. Mint mondta, erősebb szél várható, és bár egyelőre nem lehet tudni, érkezik-e csapadék, bíznak az esőben.

A szakértők szerint önmagában a leégett terület nagyságának ismerete nem elegendő a helyreállítás megtervezéséhez. Mivel védett természeti területről van szó, a folyamat összetett. A Delibláti-homokpusztát kezelő Vajdaság Erdői Közvállalatnak meg kell szereznie a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyását, a tervnek pedig összhangban kell lennie az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvénnyel is.

Az erdő megújítása előtt el kell távolítani a kiégett és károsodott fákat, majd új csemetéket kell telepíteni, azokat védeni és éveken át gondozni. Fel kell mérni azt is, mennyi szén-dioxid került a légkörbe, milyen károk érték az élőhelyeket, és mely területek alkalmasak az újratelepítésre.

Ružić ezért kétségbe vonja, hogy néhány nap alatt komoly helyreállítási terv készülhet. Szerinte az ilyen gyorsan elkészített dokumentumok inkább napi politikai célokat szolgálnak, és a közvélemény megnyugtatására alkalmasak.

Aleksandar Anđelković, az Erdészeti Kar tanára szerint külön problémát jelent a Delibláti-homokpuszta vízellátása. Hosszú távú tervre van szükség az új növényzet öntözésére, és azt is meg kell határozni, honnan biztosítják majd ehhez a vizet.

Anđelković szerint komoly, következetesen végrehajtott stratégiára van szükség. Úgy véli, az alkalmi megoldások inkább a közelgő választásokhoz és a politikai marketinghez kapcsolódnak, mint a terület megfelelő helyreállításához.

A klímaváltozás tovább nehezíti a munkát, mivel nem lehet előre tudni, mennyire lesznek szárazak a következő évek, illetve mennyi csapadék hullik majd. Emiatt gondosan kell kiválasztani a telepítendő növényfajokat, és hosszú távú fenntartási tervet kell kidolgozni.

Ružić szerint egy hektár erdő megfelelő helyreállítása több ezer euróba is kerülhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy érdemes most jelentősebb összeget fordítani a helyreállításra és a megelőzésre, hogy néhány év múlva ne kelljen ismét több millió eurós károkról beszélni.