Megtartotta jelenlegi összetételének utolsó rendes ülését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Az 55 napirendi pont között szerepelt a költségvetés módosítása, a 2027 és 2029 közötti időszakra szóló hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia elfogadása, valamint az oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeket érintő kérdések megvitatása. A közelgő nemzeti tanácsi választások előtt Fremond Árpád elnök az elmúlt négy év munkáját is értékelte.

A tanács módosította az idei költségvetést, miután a korábban tervezettnél nagyobb összeg állt rendelkezésére. Hugyik Richárd, a Végrehajtó Bizottság elnöke közölte, hogy a bevételek és a kiadások tervezett összege egyaránt 83 millió 125 ezer 900 dinárral emelkedik, így mindkét oldalon 898 millió 190 ezer 888 dinárra módosul a főösszeg. A növekedéshez a tartományi források bővülése, az újvidéki önkormányzattól érkező többlettámogatás, valamint az adományok és egyéb támogatások összegének emelkedése is hozzájárult.

A következő időszakra vonatkozó hivatalos nyelv- és íráshasználati programot szintén jóváhagyták a tanácstagok. A 2027-től 2029-ig érvényes dokumentum célja, hogy konkrét intézkedésekkel segítse a magyar nyelv hivatalos használatát, és továbbvigye az eddig elindított kezdeményezéseket.

Fremond Árpád MNT elnök szerint a stratégia kidolgozásával a tanács négy fő területén – az oktatásban, a kultúrában, a tájékoztatásban, valamint a nyelv- és íráshasználatban – meghatározott célok összehangolása is megvalósult. Mint fogalmazott, a dokumentum olyan feladatokat tartalmaz, amelyek teljesítésére reális lehetőség van.

A magyar nyelv hivatalos használatának jogát Vajdaság 45 önkormányzata közül 28-ban a teljes közigazgatási területen biztosítják, a gyakorlatban azonban még mindig előfordulnak hiányosságok. A következő években ezért felmérik a jogérvényesítés tényleges helyzetét, folytatják a nyelvi jogsegélyszolgálat munkáját, és továbbra is elérhetővé teszik magyarul a fontosabb jogszabályokat.

A tervek között szerepel a kétnyelvű közlekedési és tájékoztató feliratok helyzetének javítása, a magyar nyelvű elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése, valamint a mesterséges intelligencia fordítási célú alkalmazásának előmozdítása. Emellett a magyar fiatalok rendvédelmi szerveknél történő elhelyezkedését is támogatnák.

Tóth Ramóna, a Végrehajtó Bizottság illetékes tagja a stratégia előkészítése során végzett munkát ismertette. Beszámolójában szólt a nyelvi jogsegélyszolgálat tapasztalatairól, a Zsebtükör alkalmazásról és a Vajdasági Jogászösztöndíj Programról, továbbá a fordítói kapacitások fejlesztéséről. Elmondása szerint a magyar településneveket is feltüntető közlekedési táblák ügyében szintén történtek előrelépések, és a rendőrségi felvételi gyakorlat felülvizsgálata is felmerült.

A dokumentum véglegesítése előtt a nyilvánosság is véleményezhette a tervezetet. Az augusztus 7. és szeptember 7. közötti időszakban elektronikus úton lehetett javaslatokat benyújtani, augusztus 28-án pedig személyes egyeztetést is tartottak. Tóth Ramóna tájékoztatása szerint az ötven beérkezett észrevétel hozzávetőleg kétharmadát teljesen vagy részben figyelembe vették a végleges változat elkészítésekor. Hangsúlyozta, hogy a nyelvi jogok mindennapi érvényesüléséhez az MNT munkája mellett a köztársasági, tartományi és helyi szervek közreműködésére is szükség van.

Az ülésen elfogadták a tanács január 1-je és október 23-a közötti tevékenységéről szóló jelentést is. Fremond Árpád ennek kapcsán az oktatási támogatásokat, a kulturális fejlesztéseket, a magyar nyelvű sajtó működésének segítését és a nyelvhasználati programokat emelte ki.

Az oktatás területén a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézményben és annak kihelyezett tagozatain 162 gyermek neveléséről gondoskodnak. Hetven általános iskola és zeneiskola jutott eszközfejlesztési támogatáshoz, 1290 kisdiák kapott tanszercsomagot, 76 intézményben pedig ingyenes tankönyveket biztosítottak. A felsőoktatási ösztöndíjak első pályázati körében 235 hallgató részesült támogatásban. Az elnök a kis létszámú magyar osztályok fenntartását és a szórványban élő magyar közösségek oktatási lehetőségeinek megőrzését is fontosnak nevezte.

A kulturális életben több épület korszerűsítése és felújítása valósult meg. A felsorolt beruházások között szerepelt a bácskossuthfalvi színházterem, a temerini Iparosok és Vállalkozók Magyar Egyesületének székháza, valamint a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület épülete. Tordán ugyancsak befejeződött egy beruházás. Két pályázati körben csaknem tízmillió dinárt osztottak szét 186 kulturális program támogatására.

A vajdasági magyar tájékoztatásban a meglévő médiumok működési feltételeinek megőrzése és a kisebb térségek sajtójának támogatása kapott hangsúlyt. A nyelvi jogsegélyszolgálat az idei beszámolási időszakban 15 esetben foglalkozott konkrét ügyekkel, miközben a többnyelvű útirányjelző táblák kihelyezése is folytatódott.

A négyéves munka értékelésekor Fremond Árpád reagált azokra a bírálatokra is, amelyek az MNT pályázati gyakorlatát és ösztöndíjrendszerét érintették. Álláspontja szerint a támogatások odaítélése szakmai szempontok alapján történt, a döntéshozatalban pedig külső szakértők is részt vettek. Elmondta, hogy a tanács különböző programjainak megvalósításába összesen több mint száz szakembert vontak be.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a hallgatói ösztöndíjak folyósítását a politikai hovatartozástól függetlenül biztosították, és az egyetemi blokádok idején sem állították le a kifizetéseket. A pályázati feltételeken is változtattak, hogy figyelembe vegyék az érintett diákok körülményeit.

A magyarországi támogatásokkal kapcsolatban Fremond Árpád arról számolt be, hogy a működésre és a programokra szánt pénzek jelentős része április 12-e előtt megérkezett, a további összegek pedig augusztusban és szeptemberben jutottak el a tanácshoz. Kijelentette, hogy a felhasznált pénzeszközök elszámolása rendelkezésre áll.

A vajdasági magyar oktatás helyzetét a tanulólétszámok alakulásán keresztül is értékelte. Tájékoztatása szerint a 2010-ben első osztályba induló kétezer magyar gyermekből 2018-ra 1600 maradt, míg a 2022-ben beiratkozott 1278 tanuló közül 2026-ban 1272-en járnak ötödik osztályba. Fremond ezt az elvándorlás lassulásának jeleként értékelte, és úgy vélte, hogy ebben az oktatási programoknak, valamint a gazdaságfejlesztési támogatásoknak is szerepük lehet.

Az ülésen több intézmény jövő évi működéséről és személyi kérdéseiről is döntöttek. Jóváhagyták a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely, a Topolya Község Múzeuma és a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár 2027-re vonatkozó terveit. Emellett óvodai és iskolai vezetői kinevezésekkel, iskolaszéki tagságokkal, középiskolai beiratkozási tervekkel és kollégiumi rangsorokkal kapcsolatos határozatok is születtek.

A tanács jóváhagyta a Kosztolányi Dezső Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatói tisztségére vonatkozó pályázatok kiírását is. A Vajdasági Rádió és Televízió második csatornája magyar szerkesztőségének felelős szerkesztőjévé Kurcinák Árpádot nevezték ki.

A jelenlegi összetételű Magyar Nemzeti Tanács ezzel lezárta rendes üléseinek sorát. A mostani tanácskozáson elfogadott dokumentumok és meghozott határozatok az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a magyar nyelv hivatalos használata területén jelölik ki a következő időszak feladatainak egy részét.