A három önkormányzat a kőolaj- és földgázkutatás után járó térítmény, az úgynevezett kőolajjáradék elosztási arányának megváltoztatására nyújt be törvénymódosítási javaslatot az illetékes szerbiai minisztériumhoz. A javaslatról szeptember 3-án Nagykikindán egyeztettek a községi vezetők, minap pedig alá is írták indítványukat. A törvénymódosítási javaslatot ma délelőtti sajtótájékoztatóján dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa polgármestere ismertette az újságírókkal.

- Az idevágó új törvény 7 százalék megfizettetését irányozza elő a kitermelt mennyiség után, Szerbia azonban, mint eddig is, csak 3 százalékot tud megfizettetni. Az új előírások szerint a befolyt járulék 40-20-40 százalékarányban oszlik meg a köztársaság, a tartomány és a községek között. A bányászatról és a földtani kutatásokról szóló új törvény meghozataláig a 3 százalékból felét az állam, felét a község kapta, de most, az eddigi 50 százalék helyett a község csak 40 százalékot kap, így az érintett községek költségvetése további 10 százalékkal megrövidül. A három önkormányzat törvénymódosítási javaslata szerint a 3 százalékos járuléknak teljes egészében abban a községben kell maradnia, ahol a kőolaj és földgáz kitermelése folyik. A kitermelés során károsodik a környezet, a munkagépek kárt tesznek a mezőgazdasági földterületekben, egyre több panasz és egyre több kártérítési igény érkezik hozzánk a polgárok illetve a mezőgazdasági termelők részéről. A közelmúltban befejezett szeizmológiai kutatások során keletkezett károk sem rendeződtek még, vannak földterületek, ahol többéves terméskiesés várható, egyértelmű tehát, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelése anyagi szempontból elsősorban az adott községeket, nem pedig a tartományt vagy a köztársaságot érintik. Reméljük, hogy a három község köztársasági tisztségviselőinek illetve képviselőinek közreműködésével érvényt tudunk szerezni beadványunknak, mert az nagyon sokat jelentene polgáraink életfeltételeinek javítása és a közművek fejlesztése szempontjából – nyilatkozta Magyarkanizsa polgármestere.

Szerbiában ebben a három községben a legintenzívebb az említett ásványi nyersanyagok kitermelése, nem véletlen tehát, hogy az indítvány is ezekből a községekből ered. Igaz, a kitermelést végző cég kimutatásai szerint a kitermelés intenzitása csökkent, mert állítólag a vajdasági rónákon kiaknázott kőolaj minősége annyira jó, hogy nem kőolajszármazékokat, tehát benzint vagy más hasonlót, hanem finom olajakat gyártanak belőle, a kiaknázásra vonatkozó adatokat azonban a községek eddig sem tudják leellenőrizni. Magyarkanizsa a korábbi években évente 300-350 millió dináros kőolajjáradékban részesült. Erre az esztendőre 246 milliós bevételt látott ebből elő az önkormányzat, a jelen állás azonban azt mutatja, hogy jó lesz, ha 220 millió dinár befolyik. Ez is alátámasztja azt, hogy az új felosztás szerint az önkormányzat körülbelül éppen azzal a fentebb említett 10 százalékkal kap majd kevesebbet, mint korábban.

A három község törvénymódosítási javaslata szerint a törvény átmeneti rendelkezéseibe, a 167. szakasz után a következő, 167/a szakasz beiktatását kérik a javaslattevők:

„Mindaddig, amíg a cseppfolyós és gáznemű szénhidrogének, tehát a kőolaj és a földgáz használata után a jelen törvény 136. szakasz, 2. bekezdés 2. pontja szerint járó térítés megfizettetése nem éri el a 7 százalékot, az e jogcímen befolyó eszközök elosztására nem kell alkalmazni a jelen törvény 137. szakaszában foglaltakat, ehelyett az adott eszközök teljes mértékben, 100 százalékban azon helyi önkormányzat költségvetésének a bevételei, amelyek területén a kitermelés folyik.”

Bödő Sándor