Bács-Kiskun, Csongrád és Békés Megye, valamint vajdasági vállalkozások közös üzleti és befektetési, de a harmadik piacon való egyéni vagy közös megjelenésének lehetőségeivel is foglalkozott Szentesen megtartott évnyitó közgyűlésén a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara. Vajdaságot a zentai, törökkanizsai és magyarkanizsai önkormányzatok képviselői és vállalkozói képviselték.

A kamara szervezésében tavaly már több találkozó is lezajlott az érintett határ menti régiók között, amit a kamara az idei évben is folytatni szeretne azzal a szándékkal, hogy ezek a kapcsolatok, szoros együttműködési, befektetési és adásvételi szinten is mielőbb konkretizálódjanak. A legutóbbi magyarkanizsai összejövetelre már eljöttek magyar vállalkozók is, ahogyan Szentesen is ott voltak az említett három észak-bácskai illetve bánáti község kis- és középvállalkozásainak képviselői is.

Zenta képviseletében Varga Viktor, a Községi Tanács tagja azokról a lehetőségekről számolt be, amelyeket az évi 1 millió tonna kapacitású kikötő, a 20 hektárnyi szabad területtel rendelkező ipari övezet és a vám nyújt a külföldi, ebben az esetben a magyarországi befektetőknek. Juhász Bálint, tartományi gazdasági titkárhelyettes reményét fejezte ki, hogy a legutóbbi zentai beruházások, mint a TAMP és a tavaly szeptemberben beindult, az autóiparban érdekelt vállalkozás serkentőleg hatnak majd a magyar befektetőkre. Utóbbi a befektetési periódus végén mintegy 5-7 millió eurós beruházást és körülbelül 1.300 munkahelyet fog jelenteni a zentai községnek.

A vajdasági vállalkozók mielőbb nyitni szernének a magyar piac felé, de szívesen vennék a magyar vállalkozók közeledését is. A magyarkanizsai Vojislav Zrnić fémipari vállalkozása, a szöggyártás vezető vállalkozásnak számít Szerbiában. Cége mintegy 700, főleg montenegrói partnerrel tart üzleti kapcsolatot. A vállalkozó maga sem érti, hogy ilyen közel a határhoz hogyan nem indult be az együttműködés a magyar vállalkozókkal már jóval korábban.

A magyarkanizsai küldöttség vezetője, Huzsvár Ervin polgármester-helyettes a község pillanatnyi helyzetét értékelve úgy vélekedett, hogy Magyarkanizsának mindenképpen ki kellene használnia határmentiségét, a három határátkelőt és a 10-es korridor közelségét is. Véleménye szerint a község jó lehetőségeket tud kínálni a magyar befektetőknek, de úgy gondolja, hamarabb hoz konkrét eredményeket, ha az önkormányzat már eleve a működő kis- és középvállalkozókat támogatja és segít fejlesztésükben.

Raffai Mária vállalkozóként és a magyarkanizsai Vállalkozók Általános Egyesületének elnökeként is nagyra értékeli, hogy a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara jelentős céleszközöket lát elő a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, ami reményt ad arra, hogy a vajdasági vállalkozások mielőbb felzárkózzanak, és a magyar partnerekkel való szoros együttműködés révén akár leányvállalatok, kihelyezett cégek megnyitását is megvalósíthassák, alkalmazottként új munkahelyekhez, vállalkozásaik pedig új piaci lehetőségekhez jussanak.

A szentesi közgyűlés legfontosabb hozadéka mindenképpen az volt, hogy a három vajdasági község vállalkozói megismerkedtek a magyar partnerekkel, vázolták nekik lehetőségeiket és kínálatukat, ami jó alapot biztosíthat a mielőbbi, konkrét eredményekkel kecsegtető együttműködéshez a határ mindkét oldalán

Bödő Sándor