Pannóniai vagyok, és János – Sziveri-műsor a Magyar Tanszéken
Betűméret:
Sziveri János Vajdaságban, egy kis közösségben, Muzslyán született, életpályáját pedig Budapesten, egy mamutvárosban zárta, mondta el köszöntőjében dr. Csányi Erzsébet, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője az intézményben megrendezett, a tragikus sorsú költő előtt tisztelgő műsor bevezetőjében. A neves magyarországi költőket és egyetemi előadókat is megszólaltató emlékműsor elején a tanszékvezető hangsúlyozta, Sziveri János életművét áttekintve egyértelművé válik, szolgaként élhetetlen az élet. Szerinte annak ellenére, hogy a költőnek rengeteget köszönhet a közösség, mégis méltatlanul bánik emlékével, az illetékes intézményrendszer sem hajlandó bevallani bűnösségét Sziveri tragikuma vonatkozásában. Csányi elmondta, ugyan a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, mint civil szervezet 2008-ban kiadott egy Sziveri-monográfiát, de intézményes kutatás még mindig nem folyik életéről. Meglátása szerint, Sziveri nevét viselő díjat kellene alapítani, monográfiát írni, valamint sajtó alá rendezni a költő műveinek kritikai kiadást.Szőcs Géza, költő, felszólalásában Újvidék, mint kulturális színtér fontosságról beszélt, e tér egyik kimagasló személyiségeként pedig Sziveri Jánost nevezte meg, majd Sziverihez kötődő szövegeiből olvasott fel, amelyek kapcsolódnak közös élményekhez, az erdélyi vonatkozású beszélgetéseikhez, és amelyekkel – saját bevallása szerint –, igyekezett elvonni Sziveri figyelmét élete tragédiájáról.
Pedig Sziveri nagyon itthon volt itt, ebben a közegben egyértelmű volt jelenléte, mondta el dr. Ladányi István, a Pannon Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének munkatársa, illetve a veszprémi Sziveri János Intézet vezetője. Szerinte, Sziveri története kivonult a szép történetek narratívájából, amelyek különben is csak mesék, jól lehet derülni rajtuk, de mégis van más értelmük is. A mára már történetidegenné vált Sziveri-kori helyekről, valamint a még megismerhető akkori motívumokról is beszélt, illetve kifejtette, valójában a 2012-ben megjelent Sziveri János művei című kötet adta valódi okát ennek a találkozónak. Meglátása szerint, jelenleg megnövekedett a Sziveri, illetve a hozzá köthető folyóiratok iránti érdeklődés.
Reményi József Tamás, irodalomkritikus, szerkesztő a jelen beszélgetés szituáltságára, valamint az ebből eredő kulcsszavak által alkotott beszélgetés-testre hívta fel a figyelmet. Felidézte Sziveri különböző életfázisaihoz kapcsolódó emlékeit, azt a változást, amit egyértelműen érzékelt, mint szemlélő. Leszögezte, csak Sziveri tudott példaképként, lelki rokonként megjelölni két olyan eltérő személyiséget, mint Petri György és Faludy György, majd két Sziveri-idézettel jelölte meg a költőhöz kapcsolódó gondolatait. Hangsúlyozta, a vajdasági és magyarországi adósság is jelentős, a Sziveri-köteteknek minden lehető formában napvilágot kellene látniuk, mondta, majd hangsúlyozta a Sziveri-díj fontosságát is.
Dr. Géczi János, író, költő, a Pannon Egyetem Antropológia és Etika Tanszékének tanára személyes és váratlan élményeként jelölte meg azt a tényt, hogy Sziveri – váratlanul –, az élő beszéd szavaival szólaltatta meg a költészet nyelvét. A Sziveri művekben fellelhető természetet is kutató költő elmondta, Sziveri ugyan kevés szót használ a vajdasági környezetből, illetve környezetre, viszont megszólalásával úgy rajzolta meg a tájat, mintha tussal hóra írt volna. Géczi a Sziveri által főszerkesztett Symposion fontosságára hívta fel a figyelmet, annak a magyar irodalomban elfoglalt központi szerepért hangsúlyozta. Beszélt Sziveri különleges szerkesztői munkájáról is, arról a meglátásáról, miszerint ha egy mű megszületése pillanatában nem került nyilvánosság elé, megszűnt létezni számára.
A Sziveri-díjas Virág Gábor is jelen volt a beszélgetésen. Elmondta, József Attila költészetéhez hasonló hatást tettek rá Sziveri művei.
A műsorban közreműködött Pálfi Ervin, a Szabadkai Népszínház művésze, aki megzenésített Sziveri-verseket adott elő.
Rizsányi Attila
Dr. Silling István legújabb, Rablás a csatornán című regényének bemutatóját tartják október 8-án, csütörtökön 18 órakor Szabadkán, a Szekeres László Alapítvány pincehelyiségében. A könyvbemutatón Mihályi Katalin, a Magyar Szó szerkesztője beszélget a könyv szerzőjével, Dr. Silling István íróval, nyelvjárás-...
2026. OKTÓBER 5.
[ 15:10 ]
Vasárnapig várja az érdeklődőket a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelyet idén először rendeznek meg a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.
A csütörtökön megnyílt rendezvényen magyar és külföldi írók könyvbemutatói, beszélgetések, dedikálások és más irodalmi programok várják a...
2026. OKTÓBER 3.
[ 21:20 ]
Ünnepélyesen megnyitották péntek este az 53. FEST Nemzetközi Filmfesztivált a belgrádi Száva Központban. A Szerelem, amely tart mottóval megrendezett filmszemle október 11-éig várja a közönséget.
A fesztivál programjában 115 játékfilm szerepel. A versenyprogramot három kategóriára – világ-, európai és regionális...
2026. OKTÓBER 3.
[ 21:13 ]





A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

