A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Pannóniai vagyok, és János – Sziveri-műsor a Magyar Tanszéken
Betűméret:
A Sziveri-műsor résztvevői
Szőcs Géza, költő, felszólalásában Újvidék, mint kulturális színtér fontosságról beszélt, e tér egyik kimagasló személyiségeként pedig Sziveri Jánost nevezte meg, majd Sziverihez kötődő szövegeiből olvasott fel, amelyek kapcsolódnak közös élményekhez, az erdélyi vonatkozású beszélgetéseikhez, és amelyekkel – saját bevallása szerint –, igyekezett elvonni Sziveri figyelmét élete tragédiájáról.
Pedig Sziveri nagyon itthon volt itt, ebben a közegben egyértelmű volt jelenléte, mondta el dr. Ladányi István, a Pannon Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének munkatársa, illetve a veszprémi Sziveri János Intézet vezetője. Szerinte, Sziveri története kivonult a szép történetek narratívájából, amelyek különben is csak mesék, jól lehet derülni rajtuk, de mégis van más értelmük is. A mára már történetidegenné vált Sziveri-kori helyekről, valamint a még megismerhető akkori motívumokról is beszélt, illetve kifejtette, valójában a 2012-ben megjelent Sziveri János művei című kötet adta valódi okát ennek a találkozónak. Meglátása szerint, jelenleg megnövekedett a Sziveri, illetve a hozzá köthető folyóiratok iránti érdeklődés.
Reményi József Tamás, irodalomkritikus, szerkesztő a jelen beszélgetés szituáltságára, valamint az ebből eredő kulcsszavak által alkotott beszélgetés-testre hívta fel a figyelmet. Felidézte Sziveri különböző életfázisaihoz kapcsolódó emlékeit, azt a változást, amit egyértelműen érzékelt, mint szemlélő. Leszögezte, csak Sziveri tudott példaképként, lelki rokonként megjelölni két olyan eltérő személyiséget, mint Petri György és Faludy György, majd két Sziveri-idézettel jelölte meg a költőhöz kapcsolódó gondolatait. Hangsúlyozta, a vajdasági és magyarországi adósság is jelentős, a Sziveri-köteteknek minden lehető formában napvilágot kellene látniuk, mondta, majd hangsúlyozta a Sziveri-díj fontosságát is.
Dr. Géczi János, író, költő, a Pannon Egyetem Antropológia és Etika Tanszékének tanára személyes és váratlan élményeként jelölte meg azt a tényt, hogy Sziveri – váratlanul –, az élő beszéd szavaival szólaltatta meg a költészet nyelvét. A Sziveri művekben fellelhető természetet is kutató költő elmondta, Sziveri ugyan kevés szót használ a vajdasági környezetből, illetve környezetre, viszont megszólalásával úgy rajzolta meg a tájat, mintha tussal hóra írt volna. Géczi a Sziveri által főszerkesztett Symposion fontosságára hívta fel a figyelmet, annak a magyar irodalomban elfoglalt központi szerepért hangsúlyozta. Beszélt Sziveri különleges szerkesztői munkájáról is, arról a meglátásáról, miszerint ha egy mű megszületése pillanatában nem került nyilvánosság elé, megszűnt létezni számára.
A Sziveri-díjas Virág Gábor is jelen volt a beszélgetésen. Elmondta, József Attila költészetéhez hasonló hatást tettek rá Sziveri művei.
A műsorban közreműködött Pálfi Ervin, a Szabadkai Népszínház művésze, aki megzenésített Sziveri-verseket adott elő.
Rizsányi Attila
A vajdasági magyar hivatásos színházak komoly anyagi, szervezeti és politikai kihívásokkal szembesülnek, miközben továbbra is jelentős szakmai presztízzsel rendelkeznek a régióban - derült ki egy, a vajdasági magyar színházi rendszer helyzetét elemző hétfő esti beszélgetésből.
A szabadkai Pannon RTV Közbeszéd című...
2026. MÁJUS 26.
[ 7:39 ]
A Szabadkai Városi Múzeumban egyéves szünet után az elmúlt hétvégén ismét megrendezték a Múzeumok Éjszakáját. A kiállításokat, szakmai tárlatvezetéseket és a legfiatalabb látogatók számára kialakított interaktív pontokat magában foglaló program számos érdeklődőt – főként helybélieket – vonzott május 23-án...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:48 ]
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozóján, 19 évvel a 4 hónap,...
2026. MÁJUS 24.
[ 8:11 ]
