A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Alkotmányban rögzítették a választási regisztrációt
Betűméret:
A magyar parlament az alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását.A kormánypárti támogatással - 262 igen szavazattal, 84 ellenében - meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig.
A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház.
A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel.
A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra.
A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.
A záróvitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését, azt hangsúlyozva, hogy szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását.
Az eredmény kihirdetésekor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti padsorokra, utalva az 1947-es kékcédulás választáson történt csalásokra. Az elnöklő Balczó Zoltán ezután felszólította az LMP politikusait, hogy "ha nem láncolták magukat oda", akkor hagyják el a karzatot és foglalják el helyüket.
Wittner Mária fideszes képviselő ügyrendi felszólalásában azt mondta: hatéves képviselői pályafutása alatt "ilyen botrányos dolog még nem történt" a Házban, és vizsgálatot sürgetett.
Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést. (MTI)
Ukrajna, a kijevi magyar nagykövet bekéretésével, tovább feszíti a húrt Magyarországgal szemben, de bármit is csinálnak, amíg hazánkban szuverén, nemzeti kormány van, addig a magyar emberek pénzét nem fogják elküldeni a szomszéd országba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán...
2026. JANUÁR 21.
[ 12:27 ]
Orbán Viktor: Amíg Magyarországon nemzeti kormány van, a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá
Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videójában.
A kormányfő a gazdáknak azt üzente: tartsanak ki, őket most becsapták. Hangsúlyozta: azért dühösek a gazdák, mert nemcsak ellenükben hoztak egy...
2026. JANUÁR 20.
[ 16:35 ]
Az őshonos nemzeti kisebbségekért folyamatosan ki kell állni, a kollektív bűnösség elvének pedig nincs helye Európában - jelentette ki Sulyok Tamás a közmédiának Münchenben, ahol Frank-Walter Steinmeier, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke fogadta a magyar államfőt és közösen vettek részt a magyarországi...
2026. JANUÁR 20.
[ 10:52 ]
