Újabb koronavírus-változatok terjednek a világban, és Európa több országában ismét emelkedik a fertőzések száma. A szakemberek figyelemmel kísérik a fejleményeket, a hírek hallatán pedig sokakban felélednek a néhány évvel ezelőtti világjárvány emlékei. Vajon egy újabb pandémia küszöbén állunk, vagy csupán a velünk maradt vírus természetes változásait tapasztaljuk? A legfrissebb tudományos adatok egyelőre inkább az utóbbira utalnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a koronavírus veszélytelenné vált.

A koronavírus-járvány emléke aligha halványul el egyhamar. A lezárt határok, az üres utcák, a kötelező maszkviselés, a karantén és a kórházakból érkező nyugtalanító hírek olyan tapasztalatokat jelentettek, amelyek hosszú időre megváltoztatták az emberek biztonságérzetét.

Éppen ezért ma is elegendő egy új vírusváltozatról szóló hír ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés: kezdődik minden elölről?

A válaszhoz azonban különbséget kell tenni a tudományos megfigyelések és a megalapozatlan jóslatok között.

Mit tudunk az új változatokról?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenleg több SARS-CoV-2-változatot tart megfigyelés alatt. Ezek közül az egyik legelterjedtebb az XFG, amelyet Stratus néven is emlegetnek.

A WHO október elejéig összegyűjtött genetikai adatai szerint az XFG a vizsgált vírusminták 52 százalékát tette ki. Az európai járványügyi központ november 3-án közzétett adatai ugyancsak azt mutatják, hogy ez a változat meghatározó szerepet játszik a jelenlegi fertőzésekben.

A kutatók emellett figyelik az NB.1.8.1, a PQ.16.1.1 és a BA.3.2 jelzésű változatokat is. Az utóbbi, Cicada néven ismert vírusváltozat azért keltette fel a szakemberek érdeklődését, mert tüskefehérjéjében szokatlanul sok genetikai eltérés található.

A változások jelentősége elsősorban abban áll, hogy befolyásolhatják, mennyire könnyen ismeri fel a vírust a korábbi fertőzések vagy oltások nyomán kialakult immunvédelem.

A sok mutáció azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy egy vírus veszélyesebb is.

A WHO rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a jelenleg megfigyelt újabb változatok nem jelentenek nagyobb közegészségügyi kockázatot a többi, már ismert koronavírus-változathoz képest.

Európában ismét emelkedik a fertőzések száma

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ november 6-án közzétett jelentése szerint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség több országában növekszik a SARS-CoV-2 terjedése.

A légúti megbetegedések összesített előfordulása ugyanakkor egyelőre alacsony, illetve a szokásos alapértékek körül mozog.

A koronavírus jelenleg az egyik meghatározó légúti kórokozó, miközben az influenza terjedése még viszonylag mérsékelt, a légúti óriássejtes vírusé (RSV) pedig alacsony szinten van.

A WHO adatai szerint szeptember 21. és október 18. között világszerte valamivel több mint 56 ezer új koronavírus-fertőzést jelentettek, szemben az előző négy hét több mint 92 ezer esetével.

Ezek a számok azonban nem tükrözik pontosan a járvány valódi kiterjedését.

A legtöbb országban ugyanis már régen megszűnt a korábbi tömeges tesztelés és az esetek rendszeres, részletes nyilvántartása. Emiatt ma sokkal nehezebb megmondani, valójában hányan fertőződnek meg.

Ez az egyik legfontosabb különbség a világjárvány első éveihez képest: a vírus továbbra is velünk van, de jóval kevesebbet tudunk a mindennapi terjedéséről.

Szerbiában is jelen van a vírus

November 6-án Újpazaron ismét igazoltak koronavírus-fertőzést légúti tünetekkel jelentkező betegek körében.

A helyi közegészségügyi intézet nyolc mintát küldött a belgrádi Torlak intézetbe, amelyek közül egy bizonyult pozitívnak. A vizsgált mintákban influenzavírust nem mutattak ki.

Az eset önmagában természetesen nem bizonyít új járványhullámot. Arra azonban emlékeztet, hogy a koronavírus Szerbiából sem tűnt el.

Azt sem tudjuk egyelőre, hogy az újpazari fertőzést a vírus melyik változata okozta. Ehhez genetikai vizsgálatra lenne szükség.

A következő hetekben ezért különösen fontos lehet a hazai közegészségügyi intézmények megfigyeléseinek és tájékoztatásainak követése.

Megvédhetnek-e még a korábbi oltások?

A koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban a tudományos álláspont lényegében változatlan: az oltások legfontosabb feladata nem minden fertőzés megakadályozása, hanem a súlyos megbetegedések, a kórházi kezelések és a halálesetek kockázatának csökkentése.

A WHO szerint a jelenlegi oltások várhatóan továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos betegséggel szemben, bár a védelem mértéke függ az életkortól, az egészségi állapottól, a korábbi immunitástól és az utolsó oltás óta eltelt időtől.

A koronavírus továbbra is különösen veszélyes lehet az idősebb emberekre, az immunhiányos betegekre és azokra, akik súlyos krónikus betegségekkel élnek.

A fertőzés után kialakuló elhúzódó panaszok, az úgynevezett hosszú Covid lehetőségével szintén számolni kell.

Mindez azonban nem indokolja a néhány évvel ezelőtti rendkívüli intézkedések automatikus visszaállítását. A védekezésnek mindig az aktuális járványügyi helyzethez és a tényleges kockázatokhoz kell igazodnia.

Mi változott 2020 óta?

Talán nem is maga a vírus változott a legtöbbet, hanem a társadalom viszonya a járványhoz.

A pandémia kezdetén az ismeretlennel álltunk szemben. Nem volt széles körű immunitás, kezdetben nem álltak rendelkezésre védőoltások, és az orvosok is csak fokozatosan ismerték meg a betegség lefolyását.

Ma már sokkal többet tudunk a koronavírusról. Vannak oltások, bizonyos betegek számára vírusellenes gyógyszerek, valamint kialakultak azok az egészségügyi eljárások, amelyekkel a súlyos esetek kezelhetők.

Az emberiség ugyanakkor egy másik tapasztalatot is szerzett: milyen könnyen lehet a bizonytalanságból félelem, a félelemből bizalmatlanság, a bizalmatlanságból pedig társadalmi megosztottság.

A járvány éveiben nemcsak a vírus terjedt, hanem az egymásnak ellentmondó információk is. A tudományos eredmények gyakran még meg sem szilárdultak, amikor már politikai viták tárgyává váltak.

Ennek következményeit máig érezzük.

Van, aki minden új koronavírus-hírben egy újabb világjárvány előjelét látja. Mások viszont már annyira belefáradtak a figyelmeztetésekbe, hogy a valóban megalapozott egészségügyi tanácsokat is hajlamosak figyelmen kívül hagyni.

Pedig a két véglet között van egy harmadik lehetőség: a józan óvatosság.

Lesz-e újabb világjárvány?

A tudomány erre nem tud biztos választ adni.

A vírusok folyamatosan változnak. Elméletileg bármikor kialakulhat olyan új változat, amely könnyebben terjed, jobban kikerüli az immunvédelmet, vagy súlyosabb betegséget okoz.

Ez azonban lehetőség, nem pedig előre jelezhető bizonyosság.

A jelenlegi adatok alapján sem a WHO, sem az európai járványügyi hatóságok nem azonosítottak olyan új koronavírus-változatot, amely önmagában egy újabb, a 2020-as eseményekhez hasonló világjárvány közvetlen veszélyét jelezné.

Az egészségügyi intézményeknek ettől függetlenül éberen kell figyelniük a változásokat. A vírus genetikai vizsgálata, a kórházi kezelések számának követése és az újabb megbetegedési hullámok gyors felismerése továbbra is nélkülözhetetlen.

A lakosság számára pedig a legegyszerűbb óvintézkedések maradnak érvényesek: betegen lehetőség szerint kerülni kell a közösségeket, különösen a veszélyeztetett személyekkel való érintkezést, és érdemes követni az egészségügyi hatóságok oltásokkal kapcsolatos ajánlásait.

A mostani helyzetben azonban talán nem az a legfontosabb kérdés, hogy féljünk-e az újabb koronavírustól.

Sokkal inkább az, hogy képesek vagyunk-e megfelelően értékelni a veszélyt.

Mert a világjárvány egyik legfontosabb tanulsága éppen az lehetne, hogy sem a pánik, sem a közöny nem alkalmas a járványok kezelésére.

A vírust nem érdekli, mit gondolunk róla. Nekünk viszont nagyon is érdekünk, hogy a véleményünket ellenőrizhető tényekre alapozzuk.