Elsöprő győzelmet arattak a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon: megszerezték a többséget a képviselőházban és a szenátusban is, ezzel alapjaiban változtatták meg a washingtoni erőviszonyokat. Donald Trump republikánusai több olyan államban is vereséget szenvedtek, amelyek évtizedeken át biztos konzervatív fellegvárnak számítottak. A választók elsősorban a megélhetési költségek emelkedésével, az iráni háborúval és a kormányzat működésével kapcsolatos elégedetlenségüket fejezték ki. A demokrata többség januártól jelentősen korlátozhatja az elnök politikai mozgásterét, és vizsgálatokat indíthat kormányzatának tevékenysége ügyében.

A november 3-i félidős választásokon a Demokrata Párt az előzetes várakozásokat is meghaladó sikert ért el. Az amerikai hírügynökségek szerda reggeli előrejelzései szerint a párt mindkét kongresszusi házban többséghez jutott, véget vetve a republikánusok washingtoni törvényhozási fölényének.

Az Associated Press és a Reuters beszámolói szerint a demokraták legalább hét szenátusi mandátumot hódítottak el a republikánusoktól, a képviselőházban pedig több mint húsz körzetet fordítottak meg. Több kormányzóválasztáson is győztek.

A szavazatszámlálás még nem fejeződött be mindenütt, így a végleges mandátumeloszlás később válik ismertté, a demokrata többség azonban már biztosnak tekinthető.

A republikánus fellegvárak is meginogtak

A választás egyik legnagyobb meglepetése, hogy a demokraták olyan államokban is szenátusi mandátumot szereztek, ahol hosszú évtizedek óta republikánus politikusok győztek.

Kansasban közel egy évszázad után választottak ismét demokrata szenátort. Dél-Karolinában csaknem harminc év, Texasban pedig harmincnyolc év után fordult meg a politikai erőviszony.

A demokraták Iowában, Észak-Karolinában, Ohióban és Michiganben is fontos győzelmeket arattak.

Texasban különösen fájdalmas vereség érte a republikánusokat: James Talarico legyőzte Ken Paxtont, akit Trump támogatott. Dél-Karolinában szintén alulmaradt az elnök által támogatott jelölt.

A Financial Times értékelése szerint a választások egyik tanulsága éppen az, hogy Trump személyes támogatása már nem jelent biztosítékot a republikánus jelöltek sikerére.

A demokraták ráadásul nem csupán hagyományos szavazótáborukban erősödtek. A fiatalok, a latin-amerikai származású választók és több, korábban Trump mellé álló társadalmi csoport körében is javítottak korábbi eredményeiken.

A drágulás és az iráni háború is szerepet játszott

A Reuters és az Associated Press választási elemzései szerint a republikánus vereség hátterében elsősorban gazdasági és társadalmi elégedetlenség áll.

A választókat különösen az élelmiszerek, az üzemanyag és a lakhatás magas ára foglalkoztatta. Trump korábban az infláció megfékezését és a megélhetési költségek csökkentését ígérte, sok amerikai azonban úgy érzi, hogy mindennapi kiadásai továbbra is túl magasak.

A gazdasági elégedetlenséget tovább erősítették az Iránnal folytatott háború következményei, mindenekelőtt az energiaárak emelkedése.

A választásokat megelőző felmérésekben Trump népszerűsége már jelentősen visszaesett, a szavazás pedig azt mutatta, hogy az elégedetlenség a republikánus jelöltek támogatottságára is kihatott.

A demokraták kampányukban elsősorban a megélhetési kérdésekre, a korrupció elleni fellépésre és a kormányzat ellenőrzésének szükségességére helyezték a hangsúlyt.

Trump elfogadja az eredményt, de nem vállalja magára a vereséget

Donald Trump a választások után elismerte, hogy a republikánus jelöltek eredménye elmaradt a várakozásaitól.

A Fox Newsnak nyilatkozva azt mondta, meglepte a választás kimenetele, mert arra számított, hogy a republikánusok jobban szerepelnek. Úgy vélte, hogy kampányrendezvényeinek népszerűségét nem sikerült átváltani a jelölteknek adott szavazatokra.

A Truth Social közösségi oldalon ugyanakkor azt állította, hogy ha személyesen is szerepelt volna a szavazólapon, fölényes győzelmet aratott volna.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a kampányban Trump maga kérte híveit arra, hogy úgy szavazzanak, mintha ő is jelölt lenne.

Az amerikai elnök a The New York Timesnak azt is kijelentette, hogy elfogadja a választási eredményeket, és kész együttműködni a demokratákkal, amennyiben sikerül közös nevezőre jutniuk.

Mi változik Washingtonban?

A demokrata győzelem legfontosabb következménye, hogy Donald Trump elveszíti azt a kongresszusi hátteret, amely eddig lehetővé tette számára politikai programjának viszonylag akadálytalan megvalósítását.

A januárban hivatalba lépő új kongresszusban a demokraták ellenőrzik majd a képviselőházat és a szenátust is.

Ez azt jelenti, hogy az elnöknek a következő két évben jóval nehezebb lesz elfogadtatnia törvényjavaslatait, különösen az adópolitika, a bevándorlás, a költségvetés és az állami kiadások területén.

A demokraták többsége ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Trump elveszíti elnöki hatalmát. Továbbra is hozhat elnöki rendeleteket, és megőrizheti vétójogát.

Az elnöki vétó felülírásához mindkét kongresszusi házban kétharmados többségre lenne szükség, amellyel a demokraták nem rendelkeznek.

A helyzet ezért elhúzódó politikai konfliktusokhoz és törvényhozási patthelyzetekhez vezethet.

Különösen éles viták várhatók a költségvetés elfogadásakor, az államadósság kezelésében és a következő évek gazdaságpolitikai intézkedéseinél.

Vizsgálatok indulhatnak Trump és környezete ellen

A demokraták már a választási győzelem után jelezték, hogy a kongresszusi többséget a kormányzat szigorúbb ellenőrzésére is felhasználják.

Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokraták vezetője szerint a választók világossá tették, hogy változást akarnak. A politikus a győzelem után egy új amerikai politikai korszak kezdetéről beszélt.

Jeffries a képviselőház következő elnöke lehet, ezzel ő lenne az első afroamerikai politikus ezen a poszton.

Robert Garcia demokrata kongresszusi képviselő már bejelentette, hogy pártja vizsgálni kívánja a Trump család üzleti és politikai kapcsolatait, valamint a Jeffrey Epsteinhez kötődő ügyeket.

Napirendre kerülhet az iráni háborúval kapcsolatos döntések és a Karib-térségben végrehajtott amerikai katonai műveletek vizsgálata is.

A kongresszusi bizottságok dokumentumokat kérhetnek be, tanúkat idézhetnek be, és nyilvános meghallgatásokat tarthatnak.

A képviselőházi többség birtokában a demokraták akár újabb alkotmányos vádemelési eljárást is kezdeményezhetnek Trump ellen. Ez azonban önmagában még nem jelentené az elnök eltávolítását: ahhoz a szenátusban a jelen lévő tagok kétharmadának támogatása szükséges.

A kongresszusi vizsgálatok és a politikai felelősségre vonás lehetősége mindenesetre jelentősen növeli a Fehér Házra nehezedő nyomást.

A nemzetközi sajtó történelmi vereségről ír

A belga Le Soir a demokraták győzelmét Trump számára katasztrofális politikai vereségként értékeli.

A Financial Times elemzője ennél is tovább megy: szerinte az eredmény akár Trump politikai korszakának végét is előrevetítheti. A brit gazdasági lap különösen jelentősnek tartja, hogy az elnök személyesen is nagy erőkkel kampányolt, támogatott jelöltjei mégis vereséget szenvedtek több kulcsfontosságú államban.

A lap szerint a republikánus párton belül most felgyorsulhat a Trump utáni korszakra való felkészülés, és egyre nagyobb figyelem irányulhat a 2028-as elnökválasztás lehetséges jelöltjeire.

A külpolitika is nehezebbé válhat

A kongresszusi erőviszonyok átrendeződése az Egyesült Államok külpolitikájára is hatással lehet.

Az elnök továbbra is jelentős önálló jogkörökkel rendelkezik a külkapcsolatok és a katonai döntések terén, ám a kongresszus ellenőrzi a szövetségi költségvetést, befolyásolhatja a katonai támogatások finanszírozását, a szenátus pedig fontos kinevezések jóváhagyásáról is dönt.

Az iráni háborúval kapcsolatos döntések, az Ukrajnának nyújtott támogatás, valamint az Egyesült Államok európai szövetségeseihez fűződő kapcsolatai így újabb washingtoni viták tárgyává válhatnak.

Mindez nem jelent automatikus külpolitikai fordulatot, de a demokraták kongresszusi többsége új ellenőrzési lehetőségeket teremt.

A választás legfontosabb politikai következménye tehát nem csupán az, hogy Trump pártja elveszítette a törvényhozási többséget. Az elnöknek mandátuma hátralévő két évében egy olyan kongresszussal kell együttműködnie – vagy szembenéznie –, amelynek mindkét házát politikai ellenfelei irányítják.