(Hírösszefoglaló)

A szerbiai parlament mai rendkívüli ülésén elfogadta a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett gaztettek elítéléséről szóló nyilatkozatot.

A nyilatkozatjavaslatot a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt 69 képviselője terjesztette elő. A dokumentum elfogadására 128 képviselő szavazott, tíz ellenezte, heten pedig nem szavaztak.

A nyilatkozat kimondja: a Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett bűntetteket, amikor meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

A nyilatkozat nem a történelem revízióját jelenti, hanem egy lépés két nép történelmi megbékélése felé – jelentette ki Nebojša Stefanović, a szerbiai parlament elnöke.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy ezzel a nyilatkozattal Szerbia kifejezi, hogy kész szembesülni azokkal a törvénytelenségekkel és bűntettekkel, amelyeket a korábbi hatalmak követtek el.

Korhecz úgy véli, ez a nyilatkozat felmenti a magyar közösséget a kollektív bűnösség alól. Noha politikai és jelképes döntésről van szó, az MNT elnöke szerint mégis jelentősen hozzájárul az itteni magyarság közérzetének javulásához. Ilyen nyilatkozatot nem minden országban hoztak meg a második világháborút követően. „Szerbia ezzel a lépéssel azt bizonyítja, érett arra, hogy szembesüljön a múlttal, és hogy bebizonyítsa, a Szerbiában élő magyarok nem másodrangúak. Ha a dokumentum gyakorlati oldalát nézzük, irányadó lesz azoknak a bíróságoknak is, amelyek az említett korszakhoz kötődő rehabilitációs eljárásokat lefolytatják” – hangsúlyozta Korhecz.

Pozitív lépésként értékelte a nyilatkozatot Željko Stanetić, a Vajdasági Polgári Központ elnöke is, de hangsúlyozta, lényegbeli változást a szerb és a magyar közösség közötti viszonyokban csakis az edukáció, a múltbeli események adekvát módon történő oktatása hozhat.

„A fiataloknak vagy a mai átlagembernek nagyon kevés információja van arról, mi is történt pontosan 1942-ben, 1944-ben vagy 1945-ben. Ezért úgy gondolom, a két nép közeledésének folyamata, e fájdalmas múlt feltárása úgy kell kezdődjön, hogy mindannyiunkat felvilágosítanak az eseményekről, s utána kezdhetünk el gondolkodni a minőségi változásról” – véli Stanetić.

A nagybecskereki székhelyű Civiltársadalom-fejlesztési Központ (CRCD) ugyancsak üdvözölte a nyilatkozatot, ugyanakkor bírálta a jelenlegi hatalmat. Meglátásuk szerint a parlament elé került nyilatkozat a hatalom manővere a brüsszeli megállapodás okán, Koszovó függetlenségének burkolt, de nyilvánvaló elismerése után. A CRCD szerint ez a nyilatkozat nemcsak a kommunista rémuralom áldozatai iránti nélkülözhetetlen tisztelet jele, hanem a múlt átformálásának igénye is, Szerbia területi szerveződésének „átkomponálására” tett kísérlet, s mint ilyen, mindenképpen kihatással lesz az egész régió stabilitására és biztonságára – véli a Központ.

A CRCD szerint mindenképpen fel kell hívni a figyelmet néhány olyan körülményre is, ami ebből a nyilatkozatból következik. Mégpedig amiatt, hogy nem tettek említést a nyilatkozatban a szerbek és magyarok, vagyis Vajdaság minden polgárának fasizmus elleni harcáról, ami voltaképpen Vajdaság AT legitimitását is adja, erőteljesebb és hatékonyabb csapást jelenthet Vajdaság autonómiájára nézve, és potenciálisan jobban veszélyeztetheti a kisebbségi jogok érvényesítését és Szerbia polgári jellegét, mint az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntése a tartomány illetékességi köreiről.

A CRCD szerint ez csapás a vajdasági autonómia alapjaira, és közvetlen megtorpedózása a májusban elfogadott dokumentumnak, a Vajdaság alkotmányos és törvényes jogainak védelméről szóló nyilatkozatnak. (B92, Beta, RTS)