Olaf Thalmann, a finn Turku Egyetem munkatársa és csoportja a Science című szaklapban mutatták be vizsgálatuk eredményeit, amelyek pontot tehetnek a kutyák eredete körüli vitákra. Korábban úgy vélték, az ember legjobb barátjává vált négylábú Kelet-Ázsiából származik.

A kutatók az állatok örökítőanyagát vizsgálták. Ma élő kutyák és farkasok DNS-ét hasonlították össze különböző földrészekről származó, évezredekkel ezelőtt élt állatok maradványaiéval. Összesen 18 prehisztorikus állat, 77 modern kutya és 49 farkas genomját elemezték. Az eredmények szerint minden ma élő kutyafaj európai elődöktől származik. Európán kívüli farkasokkal csak nagyon távoli rokonság észlelhető. A farkast tehát először Európában szelídítette meg az ember.

Thalmann és kollégái a háziasítás idejét is kutatták. A kutatás szerint ez 19-32 ezer évvel ezelőtt kezdődött - abban az időszakban, amikor Európát vadászó és gyűjtögető életmódot folytató elődeink lakták.

A farkasok feltehetőleg az emberek nyomában jártak, amikor azok táplálék, elhullott állatok után kutattak, és valószínűleg ez adta az első lökést a későbbi együttéléshez - írta Thalmann csoportja.

Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, miszerint a farkasokat a mezőgazdasági fejlődés vonzotta a falvakba, és ez indította el a háziasítást. "A kutya tehát már régóta háziállat volt, amikor megkezdődött a kecskék, birkák, szarvasmarhák háziasítása" - mondta Johannes Krause társszerző, a Tübingeni Egyetem Természettudományos Régészeti Intézetének munkatársa. (MTI)