ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
És Hadžić?
Az i-ről még hiányzik a pont: az utolsó nagy hal továbbra is szabadon
Betűméret:
A délszláv háború kitörése előtt raktárosként dolgozó Hadžićot 1990-ben választották be a vukovári tanács tagjai közé, majd később csatlakozott a Szerbiai Demokrata Párthoz, 1991 szeptemberében pedig az 1991 és 1995 közötti horvátországi háború idején kikiáltott úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság elnöke lett, amely tisztséget 1993 decemberéig látta el.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai törvényszék 2004 júliusában háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmény miatt emelt vádat ellene. Hadžić bűnlajstroma: a kelet-szlavóniai horvát, illetve nem szerb lakosság tömeges gyilkolása és üldözése, a bebörtönzött polgárok kínzása, falvak lerombolása, illetve több tízezer nem szerb civil erőszakos deportálása az ellenőrzése alatt tartott területekről. A vádirat szerint Hadžić felelős az 1991-es vukovári mészárlásért is, amikor szerb csapatok egy kórházból elhurcoltak, megkínoztak, majd agyonlőttek mintegy 250 civilt.
Az 52 éves Hadžić a vád alá helyezése után nem sokkal eltűnt újvidéki otthonából, és a szerb kormány felhívása ellenére azóta sem tért oda vissza. A szerb média gyanúja szerint a Fruska Gora hegyvidéken rejtőzhet, de vannak olyan feltételezések is, hogy az Adriai-tenger partján elterülő montenegrói településen, Bijelában tartózkodik.
Az egyebek mellett a srebrenicai mészárlással vádolt Ratko Mladić boszniai szerb tábornok elfogásával Szerbia ugyan egyértelműen közelebb került a hőn áhított EU-tagsághoz, de a hátralévő feladatok között a függetlenné vált Koszovó elismerése mellett természetesen ott van Hadžić kézre kerítése is, amely nélkül aligha lehet lezártnak tekinteni a délszláv háborús ügyeket.
A szerb hatóságok mostani teljesítményéért Brüsszel várhatóan még a decemberi EU-csúcson megjutalmazza Belgrádot az uniós tagjelölt státussal, amely azonban nem több egy puszta címnél, és igazából semmilyen kézzelfogható előnnyel nem jár a délkelet-európai ország számára. Az igazi előrelépést a csatlakozási tárgyalások megnyitása jelentheti majd, amelyet az EU Hadžić elfogásához köt.
Boris Tadić szerb elnök csütörtökön egy rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, kormánya dolgozik azon, hogy mielőbb őrizetbe vegyék Goran Hadžićot. "Ez Szerbia egyik kötelessége. Felszólítom őt (Hadžićot), hogy működjön együtt a szerbiai biztonsági szolgálattal, mert a mai napon talán ráébredt arra, hogy nem bujkálhat tovább. Remélem, hamarosan lezárhatjuk történelmünknek ezt a fejezetét" - hangsúlyozta Tadić.
(MTI/Reuters/APA/AFP)
Negyvenöt évvel ezelőtt ezen a napon, 1980. május 4-én hunyt el nem sokkal 88. születésnapja előtt Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) örökös elnöke, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapítója.
Tito halálhíre azon a napsütéses vasárnapon megszakította a Jugoszláv...
2025. MÁJUS 4.
[ 16:49 ]
Egyes kereskedelmi láncok azzal büszkélkednek, hogy nem dolgoznak május elsején, míg mások a vásárlókért versengenek – a munkavállalók jogairól azonban kevesen beszélnek.
Nebojša Atanacković – a munkaadók szemszögből – úgy véli, ilyen esetekben win-win megoldást kell találni a dolgozók és a cégek számára...
2025. MÁJUS 2.
[ 22:14 ]
Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig inkább a munkavállalók szolidaritási napja.
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a...
2025. ÁPRILIS 30.
[ 13:38 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!