A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Hadüzenet?
Betűméret:
Körvonalazódik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a magyar kormány nyílt szembenállása.Markó Bélát követően, immár Kelemen Hunor is olyan megállapításokat tett, melyekkel a magyar kormány türelmét teszi próbára, s igyekszik pozícionálni az erdélyi magyarok „legbefolyásosabb és legnagyobb” pártját. Természetesen az általa hangoztatott igazság oldalán. „Nemcsak azok tették fel a magyar nemzet sorsára az életüket, akik Budapestről üzengetnek nekünk, hanem mi is feltettük”- érvel Markó Béla. „Akik pártalapításokat támogatnak, a megosztottságot erősítik”, panaszkodik Kelemen Hunor.
Az RMDSZ két vezetőjének kiinduló pontja ugyanaz: szerintük, meglehet, ők jót akarnak, az RMDSZ mégis magyarországi ellenszélben kénytelen politizálni. Markó szerint Budapest „az erdélyi magyarság és a magyar nemzet jövőjét játsszák el azzal, hogy nem ismerik fel: akár szeretik, akár nem, de támogatni kell az RMDSZ-t”.
Kelemen Hunor konkretizálja a mondottakat: Magyarországi segédlettel, magyarországi támogatásból megjelentek a versenypártok. Továbbá, hogy „akik pártalapításokat támogatnak, a megosztottságot erősítik, ami kollektív kudarccal végződhet”. Kövér Lászlóra, az Országgyűlés elnökére utalva Kelemen megjegyzi: „folyamatosan el vagyunk számoltatva, ami egy magyarországi politikus részéről meglehetősen lényegvak hozzáállás”.
Cseppben a tenger. Az RMDSZ két vezetőjének kijelentéseiben sűrítve, vegytisztán jelenik meg a Kárpát-medencében politizáló magyar „egypártok” rövid története, a kezdeti paradicsomi állapotok apoteózisa, a változások rideg elutasítása. A kétpólusú kisebbségi elitek megjelenése, s ezzel összefüggésben a párt- és a nemzeti közösség egésze érdekeinek meglehetősen nagyvonalú (demagóg) kiegyenlítése. S a konklúzió, a Budapestnek címzett burkolt fenyegetés: jöhetnek még hidegebb szelek is. Az RMDSZ elnöke nem hiszi, olvashatjuk a Krónika c napilapban, hogy az RMDSZ-nek úgy kellene meghatároznia a politikai stratégiáját, hogy magyarországi politikai pártokra gyűjtsön szavazatokat. Azok az erdélyi emberek, akik kettős állampolgárságot kaptak, elég felnőttek ahhoz, hogy eldöntsék, akarnak-e szavazni, és ha igen, kire.
Kezdjük Kelemen Kövér Lászlónak szóló méltatlankodásával, hogy „folyamatosan el vagyunk számoltatva”. Valóban, Kövér László a minap is kijelentette, „egyre mélyül a szakadék az erdélyi magyar közösség és annak vezetői között”. Továbbá, hogy „vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk. Így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet.
„Elszámoltatás” ez? Nem! Beleszólás? Bizony az. Csakhogy indokolt, és nem elvszerűtlen megnyilatkozásról van szó! Mi másról szól a most már közjogi intézmény, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER), ha nem erről, az oda-vissza ható, felelős, szabad beleszólásról. A konkrét beleszólás is indokolt. Kövér házelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a minap rámutatott: „a decemberi romániai választások eredménye az utolsó utáni figyelmeztetés”.
Száz szónak is egy a vége. Elmúlóban vannak azok a régi szép idők, amikor a külhoni „egypártok” partnerként mutatkozva várhatták és kezelhették a magyarországi anyagi támogatásokat és közben a kormányzati felelősségvállalás, vagy éppen a parlamenti jelenlét örvén, megkerülve az autonómiaköveteléseket, odasimulhattak a mindenkori helyi többségi hatalomhoz. A kétpólusúvá vált kisebbségi politikai elitek helyi hatalomhoz simuló pártjai, nemcsak Erdélyben, az új közjogi helyzetben elvesztik látszólagos partneri pozíciójukat. Színvallásra kényszerülnek. Vagy versenypártokká válnak, vagy alkalmazkodnak a NER követelményeihez, s igyekeznek hozzájárulni annak tartalmi kiteljesedéséhez. Ilyen a NER szellemében tervezett akciónak tekinthető Tőkés László kezdeményezése, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok fogadják el 2013-at az autonómia évének.
Tisztázzuk hát: Erdély viszonylatában nem az autonómiakövetelők a versenypártok, ahogy ezt Kelemen állítja, hanem pont az RMDSZ.
Kelemen, amolyan utóvédharcként, még kilő egy nyilat a magyar kormány felé: „mi sem kérjük számon azt, hogy hova lett Magyarország egykori tekintélye és nem kérünk számon számos olyan dolgot, amit szívünk szerint számon kérnénk”. A Szövetség elnöke valóban nem tudná, ki rombolta le az ország „egykori tekintélyt”, s ki az, aki megkezdte annak helyreállítását? Vagy csupán nincs hadra fogható politikai érvrendszere? Hacsak nem ez utóbbiról van szó.
Lehet a két RMDSZ-vezető kifakadásait a Fidesz-MPP felé irányuló hadüzenetnek tekinteni? Ahogy vesszük.
A puding próbája az, ha megeszik. Romániában ilyen gyakorlati próba lesz az új román alkotmány előkészítése és a területi átszervezés ügye. A jó megoldás az lenne, ha az RMDSZ a vita helyett a trükközés nélküli bizonyítást választaná: csoportérdekei érvényesítése helyett csatlakozzon az autonómiakövetelő magyar szervezetekhez. Méghozzá úgy, hogy a kengyeltartó szerepében elindított, az autonómiát megkerülő Európai Polgári Kezdeményezést (EPK) is feladja. Sokat segíthetne ezzel, nemcsak az erdélyi magyarokon.
Ágoston András (VMDP Hyrlevél)
Szerbiát rendkívül súlyos, hosszú ideje nem tapasztalt aszály sújtja, és a csapadékhiány következményei már messze túlmutatnak a mezőgazdaságon. Az alacsony folyóvízszint a hajózást és az áramtermelést is veszélyezteti, miközben egyre nagyobb gondot okozhat az ivóvízellátás fenntartása is – írja Živan Lazić a...
2026. AUGUSZTUS 1.
[ 10:27 ]
Újabb erős és várhatóan tartós hőhullám érte el Szerbiát. A forróság napról napra fokozódik: pénteken már többfelé 38–40 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletre lehet számítani, és az előrejelzések szerint a rendkívül meleg idő augusztus első napjaiban is folytatódhat. Ilyenkor nem csupán a kellemetlen...
2026. JÚLIUS 29.
[ 16:29 ]
A populizmus vagy népi politizálás nem csupán a szerbiai belpolitika meghatározó jelensége, hanem világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a demokratikus választásokon. Bár a közbeszédben gyakran pejoratív jelentést kap, a politikatudomány önálló politikai irányzatként tekint rá, amelynek központi eleme a nép és az elit...
2026. JÚLIUS 24.
[ 18:02 ]
