Kerekasztal az élelmiszeripar fejlesztéséért

Az élelmiszeripar versenyképességének megőrzése az EU csatlakozás után címmel tartott kerekasztalt a Háló Vajdasági Fejlesztési Alap ma este a Magyar Házban.
A jelenlevőket Bunford Tivadar, a szervezet elnöke köszöntötte.
A Háló Fejlesztési Alap célja a délvidéki mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás fejlesztése, továbbá, hogy a vajdasági magyar ember otthon, a saját falujában találja meg egzisztenciáját. Ezért a Háló Fejlesztési Alap előadásokat szervez és jó példákat próbál közvetíteni. Ennek érdekében történt az a lépés is, amikor a közelmúltban tíz olyan vajdasági civil szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, akik a mezőgazdasági termelők és élelmiszerfeldolgozók munkájának segítését tűzték ki célul.
A kerekasztal vendége Éder Tamás, a magyarországi Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke volt. Előadásának témája Az EU csatlakozás hatása a magyarországi élelmiszergazdaságra – élelmiszeripari megközelítésből.
Az érdeklődők arról informálódhattak, hogy milyenek Magyarország mezőgazdaságának és élelmiszerfeldolgozó iparának uniós tapasztalatai, melyek azok a hibák, amiket Magyarország elkövetett a csatlakozás folyamán, valamint az eredményekről.
Éder Tamás az előadás elején néhány főbb mutatót, statisztikai adatot ismertetett a magyar mezőgazdaságról és élelmiszergazdaságról. Megtudtuk például, hogy míg az EU csatlakozás előtt Magyarországon a mezőgazdaság és az állattenyésztés aránya körülbelül megegyezett, addig a csatlakozás óta ez az arány irreálisan megbomlott, és az állattenyésztés jelentősen visszaesett a mezőgazdasághoz viszonyítva.
A továbbiakban Éder Tamás ezeket a számadatokat, illetve a kiváltó okokat magyarázta. Mint mondta, a magyar élelmiszeripar az EU csatlakozás vesztese. A 2004 és 2008 közötti időszakban a magyar piac az addigi hazai értékesítésének negyedét vesztette el. Ennek számos oka van, például, hogy a magyarországi üzletek kénytelenek polcaikra helyezni a többi uniós tagország által felkínált import árut is. A magyar vásárló pedig csak a statisztikai adatok szerint lokálpatrióta, hiszen a számok azt mutatják, hogy a magyar vásárlók is inkább a gyengébb minőségű, külföldi terméket vásárolják meg, ha az olcsóbb mint a jobb minőségű magyar áru.
Végezetül Éder Tamás felvázolta, hogy mik lennének azok a szükséges lépések, amiket Magyarországnak is, de más országoknak is meg kellene tenniük a gazdasági mutatók javítása érdekében. Ezek a lépések között szerepelt például az ÁFA csökkentés, a korrupció kiküszöbölése a hatóságok szigorúbb ellenőrzésével, valamint a támogatási prioritások átrendeződése is, ugyanis véleménye szerint az állattenyésztést és az élelmiszeripart előtérbe kell helyezni a mezőgazdasággal szemben.
Az időszerű témára vonatkozó magyarországi tapasztalatok, a levont szakpolitikai következtetések útmutató jellegűek, és fontos információk lehetnek számunkra, hogy mire kellene kifejezetten figyelmet fordítani a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar sorsát illetően Szerbia EU-s csatlakozása előtt.
Gy. V.

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban