Az alcímben jelzett és más, hasonló feliratokkal ellátott transzparensekkel gyülekeztek ma délelőtt a magyarkanizsai városháza előtt a község tejtermelői. Sok kistermelő eljött a község településeiről, hogy csatlakozzon a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VAESZ) által támogatott tiltakozó akcióhoz, amelyet ugyanabban az időpontban Szabadkán, Topolyán, Zentán és Adán is megtartottak. A tiltakozást a tejátvevőhelyek bezárása váltotta ki, ami miatt mától szinte egyetlen kistermelő sem tud mit kezdeni a naponta kifejt friss tejjel.

A magyarkanizsai megmozduláson, tartva magukat az akció szlogenjéhez, a termelők nem öntötték ki a tejet a főtéri aszfaltra, hanem szétosztották a tiltakozást jelenlétükkel támogató polgárok között. Kisebb-nagyobb kiszerelésben megközelítőleg 250 liter tejet osztottak szét. Noha mindenki helyeselte a tejtermelők megmozdulását, volt aki szerint a tejet nem nyilvánosan kellett volna szétosztani, hanem a rászorulóknak, a munkanélkülieknek adni.

A termelők elmondásaiból kiderült, hogy mára az utolsó működő felvásárló állomást is bezárták a községben, a kistermelőknek egyszerűen nincs kinek és nincs hol átadniuk a tejet. A legtöbbjüknek a tejtermelés a megélhetést jelentette, félő, hogy hamarosan szociális esetté válnak, hangoztatták. Sokuk a tejbevételből fedezte a család rezsiköltségeit, de olyanok is akadnak közöttük, akik ebből éltek. Hogy mi lesz a tejjel, nem tudják. Egyelőre túrót és más tejtermékeket készítenek belőle, de tisztában vannak vele, hogy azt sem lehet a végtelenségig.

Nem csak a polgárok, hanem a magyarkanizsai önkormányzat is kiállt a tejtermelők mellett, bár arra, hogy bármilyen módon hasson a kormányra vagy a mezőgazdasági minisztériumra, neki sincs kompetenciája.

A fogyasztók egyöntetűen elítélik az Imlek magatartását, aminek az eredménye, hogy a finom és friss házi tej helyett egyre rosszabb minőségű, nemritkán tejporból készült, vagy ki tudja honnan származó behozatali tejet iszunk mi és a gyerekeink, unokáink is. A tejtermelők követelik az illetékesektől, hogy vizsgálják ki, az Imlek RT visszaél-e monopolhelyzetével, a vizsgálat eredményeit pedig tegyék közzé. Azért kérik ezt, mert az Imlek által bevizsgált felvásárolt tejnél sokkal rosszabb minőséget mutatnak ki, mint amilyenek a független laboratóriumok ugyanarról a tejről kimutatott eredményei, ami arra utal, hogy szándékosság van a dologban, és erre hivatkozva szünteti meg a cég a tej felvásárlását. A gazdák követelik továbbá, hogy a kormány állapítsa meg a termelőktől felvásárolt tej minimális árát és az mindenkire kötelező legyen, a behozatali tejre és tejtermékekre vessenek ki védővámot, hogy megvédjék a hazai termelők érdekeit. Az is követelmény, hogy mielőbb induljon be a nemzetközi laboratórium élelmiszerminőséget ellenőrző munkája, addig viszont ismerjék el a független laboratóriumok eredményeit. A tejtermelésből élő helyi termelők érdekében az illetékesek teremtsék meg a családi gazdaságok által termelt tej és tejtermékek értékesítésének feltételeit a helyi piacokon, mielőbb hozzák meg az új, uniós alapokon kidolgozott mezőgazdasági szövetkezeti törvényt és osztrák mintára alakuljon meg a Szerbiai Agrárkamara!

Követeléseikre a tejtermelők 15 napon belül konkrét válaszokat és intézkedéseket várnak. Amennyiben ez nem teljesül a magyarkanizsaiak, de nyilván a többiek is, drasztikusabb tiltakozó módszerekhez folyamodnak.

A magyarkanizsai demonstráció végén érkezett az értesítés, hogy a tiltakozó tejtermelők képviselőit ma 13 órára bekérette a mezőgazdasági miniszter. Egyesek szerint ez is gyanús dolog, mert szinte pofátlanság délelőtt 11-kor azt kérni az észak-bácskai termelők képviselőjétől, hogy 13 órára érjen le Belgrádba.

Bödő Sándor